2017. augusztus
                 
  1 2 3 4 5 6  
  7 8 9 10 11 12 13  
  14 15 16 17 18 19 20  
  21 22 23 24 25 26 27  
  28 29 30 31  
   











Balogh László igazgató úr Szalagavatói beszéde

 

Kedves Ünneplő Batthyánys Közösség!

 

Szeretném az összes batthyánys Diák, Tanár, Szülő szeretetét egy pillanatban sűríteni, hogy megragadhatóvá váljék. Nincs könnyű dolgom, mert minden pillanat más és más, de ez most és itt a miénk… Szimbolikusan a felnőtté válás várakozásában a szalagavatóval mint egy beavatási szertartással kijelölünk egy irányt az érettségiig tartóan. Ez az út aztán az érettségi után szárnyalva folytatódhat. Ehhez szeretnénk most fogódzókat, sőt röptető támaszt adni.

Ilyenkor mindig eszembe jut Karinthy: „Találkozás egy fiatalemberrel” című novellája, mert szeretek találkozni ifjúkori önmagammal, talán mert szeretek „örökgimnazista” lenni… „Emlékezz rá, hogy egyszer még utoljára találkoztál velem… És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tollad a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg…, hogy tűntem el, beléolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon…

         Az sem véletlen, hogy a mostani évünk a „Fény Éve volt”, s Senecával tudjuk: „Amiről én beszélek az a felszínről nem látható, és bensődben derül.” Ennek megértése nálunk a Tudás fénye kell, hogy legyen, mely elől minden sötétség kitér. Mert Benned van a világnak világa, s talán még a „blgén” is… Sok-sok jóságot kívánok Nektek, és jót is! Berzsenyit idézve a nálunk hátralévő hónapokra: „Használd a napokat, s ami jelen vagyon, forró szívvel öleld…” Persze tudom azt, hogy a hajó nagyobb biztonságban van a kikötőkben, de hát a hajókat ugye, nem ezért építik… Mondják a bölcsek: virágzunk és elhervadunk, talán ennyi az élet értelme… De hiszünk benne, hogy az Isten által Neked készített jövő még több boldogságot tartogat, mint amennyire a múltadból emlékszel. A tegnap történelem már, a holnap rejtély, a ma még ajándék! Kedves Felnőtt Gyermekek! „A rejtély, mit soha meg nem leltél, még most is vár… Azt mondom…, mint voltunk rég, az kell most még.” Anyaméh, anyanyelv, anyaiskola és anyaföld – talán ezek a legfontosabb fogódzók.

Kedves Érő Batthyánysok! Statisztikák felolvasása nélkül idézem kedves Osztályfőnökeiteket, akiknek feltettem azt a kérdést: „Milyen a Te osztályod?!”:

 

12.A – Herman József Tanár Úr és Osztályfőnök: „Kisgimnazistákból nagyok lettek, akik többször a BLG-n mást értettek. Gyakran vidáman hullámvasútra ültek, de azt mondják: mától csak rakétával mennek. A sok különböző egyéniségű diák érett csapattá kovácsolódott, akik határozottan kiállnak egymásért.”

12.B – Dénes Sándorné Tanárnő: „A legtúlélőbb osztály. Próbára tették ügyességüket, kitartásukat, bátorságukat földön, vízen, levegőben. Azaz a 3 napos Balatont körbebicikliző túrán, a 3 napos evezésen a Mosoni-Dunán, a levegőben a kötélpályán. Mint a mesében a királyfinak 3 akadályt is le kellett győzniük…”

12.D – Baloghné Harkány Judit Tanárnő: „Büszke vagyok arra, hogy az osztályomba „szép, okos lányok és bátor, értelmes fiúk” járnak, akik kiváló tanulmányi és versenyeredményeket tudnak felmutatni… De leginkább az együtt töltött örömteli pillanatok jutnak eszembe: osztályfestés, szalonnasütés a Csónakázótónál, fürdés a jéghideg Dunában, stégberakás a Balatonnál… Kívánom Nektek, hogy „igazi lelketeket gondosan őrizzétek meg”!  Szeretlek Titeket olyannak, amilyenek vagytok, hiszen Ti vagytok az én Osztályom!”

12.E – Kovács András Tanár Úr: „Sok helyütt hallja az ember manapság, hogy a XXI. század emberének két képességgel kell rendelkeznie: érzelmi intelligenciával és empátiával. Elmondhatom, hogy a 12.E-s diákjaimban az első perctől a mai napig végig ott mocorgott a késztetés, hogy ezt a két fogalmat átéljék és gyakorolják. Talán ezért is voltak rá képesek, hogy már viszonylag korán kialakuljon egy olyan cinkos–bizalmas tér – ott fenn a kisaulában, a 2. emeleten – ahová az ember felszabadultan és derűsen tér be, olykor még az apafigura szerepet is magára öltve.”

12.F – Földi Gábor Tanár Úr: „Széles spektrumú osztály annak minden előnyével és hátrányával. A 4 év történései, próbatételei a különbözőségeket nem mélyítették el, hanem inkább összerázták a csapatot…”

13.C – Kornay Andrea és Szili Zsuzsanna Tanárnő: „A 13.C osztály vidám, jóhumorú diákok közössége. Szeretnek a BLG-be járni, együtt lenni. Könnyen kaphatók különböző feladatokra, csak az a fránya tananyag ne lenne…”

 

Kedves Érettségizőink! Mind a 162-en fontosak vagytok nekünk. Úgy érzem, örömmel jártatok, a Batthyány Lajos Gimnáziumba, biztonságban éreztétek magatokat nálunk, mert szeretet vett/vesz körül Benneteket. Egy jószándékú, sokszínű iskolába jártatok/járhattok. Ezért is és magatok miatt reméljük, hogy kiváló orvosok, mérnökök, jogászok, közgazdászok vagy tanárok… lesztek majd! Mi befogadó és megtartó közösség szeretnénk lenni, ahol odafigyelünk egymásra, és kíváncsiak vagyunk arra, kiből milyen képességek bontakoznak ki. Remélem, tudtunk „nevelőgimnázium” lenni: ahol van szellemiség, néha spiritualitás és spriritusz, állandóság, azaz stabil értékrend. A 250 évünk is ezt sugallta volna, és még azt sem sajnáljuk, ha néha „szabadidőközpont” is tudtunk lenni…

Élethosszig tartó ösztönzést, bátorítást szeretnénk adni mi pedagógusok és szülők az együttműködő érdekszövetségünkben. Jó lenne, ha tudnánk egész életedre szóló ajándékot adni innen a BLG-ből: az öröm ajándékát – hogy jó volt ide járni; az optimizmus ajándékát – hogy pozitív szemlélettel messzebbre juthatsz; és a remény ajándékát – mert a jövőbe vetett hit a legnagyobb ajándék, amit a diákjainknak adhatunk. S még valami nagyon fontos, melyhez az erőt az ifjúságodból merítheted: akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig! Egyébként csak az érzelem számít – és ez a tudomány… És a boldogság az apró dolgokban rejlik…

Látod, most is szívünk és értelmünk teljes erejével próbálunk szólni hozzátok. Szeretnénk erőt adni, hogy ne fáradjatok meg, sőt erőtök sokasodjon, s tudjatok megújulni, szárnyra kelni további hasonlóan szép életpályátokon!

Téged dicsérlek, mert Ti a mi fiúnk, lányunk vagytok…! Én is a bölcsektől tanultam, s jó lenne, ha ránk is igaz lenne: „Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.”

KÍVÁNOM, HOGY BOLDOG LÉGY!

Balogh László

                 igazgató - BLG

                                              

(Elhangzott 2016. január 29-én a Batthyány Lajos Gimnázium szalagavató ünnepélyén.)

<< vissza

1765 - 2012 BLG ©