2017. június
                 
  1 2 3 4  
  5 6 7 8 9 10 11  
  12 13 14 15 16 17 18  
  19 20 21 22 23 24 25  
  26 27 28 29 30  
   

  Benczik Boglárka
  Szüreti Márk











Balogh László igazgató ballagási ünnepi beszéde 2015. május 1-jén

Kedves Batthyánysok!

               Nem mi választottuk a batthyánys életet, hanem a batthyánys élet választott minket. Mert a szeretet végtelen, és tud várni és megmarad… - mint tudjuk ez a fizika és a metafizika törvénye. Itt vagyunk, ez az otthonunk, ez a berendezetten is ideiglenes világ… És lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél, de nekünk itt és most ez a világ közepe…

               Iskolaelődünket gróf Batthyány Lajos, az utolsó választott nemzeti nádor alapította. Akkor is és most is a környék „világítótornyaként” diákjaink értelmiségivé nevelődésének fontos földrajzi centruma voltunk. Kanizsa 250 éves gimnáziuma révén bátran nevezhető iskolavárosnak. A történelemben a Batthyány Lajos Gimnázium (több néven) mindig is hagyományápoló, tehetséggondozó és modern iskola volt. Mindig törekedtünk rá, hogy a hagyományok - így a ballagás - a ma iskolájában is erős szellemiséget és érzelmi ráhatást eredményezzenek. Mi, akik szinte minden nap látjuk a BLG épületeit, nem is sejtjük, hogy milyen történelmi rendkívüliségeket rejt. Az iskolánk elődjét Batthyány Lajos a „Vitam et Sanguinem !”  – „ Életünket és vérünket!”-jelenet rendezője alapította 1765. június 5-én. Akkor ez volt Vas, Zala és Somogy 1. gimnáziuma! 1849-ben forradalmi szemlélete miatt bezáratták, de a kanizsai emberek kitartása és nagylelkűsége midig megmentette neves intézményünket.

A minap, amikor a 12.A osztály szerenádozott az otthonomnál, megjelent Kanizsa délkeleti egén a szivárvány: akkor és csakis addig, amíg ők, a végzőseink képviselői ott voltak… Ebből én, a fizikatanár is, tudom,hogy Ti, kedves 6 végzős osztályunk: számunkra a szivárvány 6 színe vagytok, mely nekünk oly kedves, és nekünk a teljességet jelenítitek meg…  A 12.A a piros, a 12.B a narancs, a 12.D a sárga, a 12.E a zöld, a 12.F a kék, a 13.C az ibolya… S megkérdeztem osztályozó konferenciátokon kedves osztályfőnökeiteket: mi jut eszükbe Rólatok ott és akkor, azonnal, egy az egyben, egyenesen az osztályról?! Íme a válaszok, s egyben tiszta, jó szívvel köszöntöm a nekünk legkedvesebb jelenlegi végzőseinket és a kedves és szeretett osztályfőnököket:

  • 12.A: Lábodi Gyöngyi tanárnő: „Szörnyecskékből egy összetartó, nagycsalád lettünk. -

Azok a boldog szép napok, ég veled, te nem tudod milyen rossz nélküled… - mondja Ő.

  • 12.B: Szalai Gabriella tanárnő azonnali emlékképe a következő: „Nagyon felnőttnek gondoljátok magatokat, közben a Kalandparkban versenyezve csúszdáztatok és trambulinoztatok - örülhettek, hogy még a gyermekkor határán vagytok…!”
  • 12.D: Zsovár Anita tanárnő és Piriti János tanár úr:” Együtt voltatok lélektől-lélekig az 1. karácsonyi műsortól az erdélyi kirándulás csíksomlyói daláig és táncáig, és tovább...!”
  • 12.E: Kasztl Csilla tanárnő: „Mi jut eszembe, ha az osztályra gondolok? A gólyabálra való lelkes készülődésük, az őszinteségük, humorérzékük és szeretetük, vidám, jó hangulatú kirándulások, a szalagavató beszéde, mely szerint „egy csapat vagyunk” és nem utolsó sorban a „67-es úton”-nal kezdődő szerenádjuk, s az izgalom, mellyel az érettségi előtt állnak (állunk)…”
  • 12.F: Olasz Nóra tanárnő: „A szép arcú álmodozók. Nem sokat komolyodtak, de még ez is jól áll nekik. Úgy szeretem őket, ahogy vannak…!”
  • 13.C: Tolnainé Horváth Ágnes tanárnő, aki „maga volt a 2. anyukánk” – mondják, és mondja Ő: „A 13. C 31 földre szállt angyal, akik a padláson és a pincében is voltak, erősségük nem a tanulmányok, de már az integetésük mikéntjéből is lehetett tudni, milyen napjuk volt…?!” És én mint fizikatanáruk, hadd mondjam: „Tudják jól: minden fizika… és metafizika…!”

 

            Igen, az emlékek maradnak meg végül. Hova tűnnek a régi mesék? Nem azt kell sajnálni, ami volt és elmúlt! Hanem ami lehetett volna, de nem volt. Remélem, minél bővebben ragadtad meg a pillanatokat, és hörpintettél a gimnazista élet sűrűjéből. S szárnyad van, repülni tudsz…! Jól jegyezd meg, a nem sürgős és fontos dolgok adják az igazi boldogság-élményt! Iskolaelődünk bölcs tanítványától, Deák Ferenctől, a „haza bölcsétől” tanultam: „Magad légy olyan, amilyenek fiadat tenni szeretnéd!” Ezért is szeretnék én örök gimnazista maradni, s Téged pedig itt és most a Batthyány Lajos Gimnázium „ÖRÖKDIÁKJÁVÁ” fogadlak…!

            Nemrég volt iskolánk vendége egy fiatalember, az első kenus, aki átkelt egy óceánon. Ő mondja Neked: „A legmerészebb álmok is megvalósíthatók, ha érdemben és minőségben teszünk értük…, mert mindannyiunk feladata átkelni önmagunk óceánján… Ez az, ami mindenkinek más és más. Van, akinek viharos, és van, akinek még viharosabb, de a hajót, amellyel átkelünk rajta, azt mi hozzuk létre, az irányítása pedig kizárólag a saját kezünkben van. Rajtunk áll, hogy felkap minket az áramlat, és csak sodródunk a nyílt vízre, ahol csak az áramlatok visznek minket a többi sodródóval, vagy célirányosan haladunk az általunk kinézett túlpart felé. Magunkért mi vagyunk a felelősek, csak ezt mélyen tudatosítanunk kell magunkban. Az életünk egyszeri és megismételhetetlen, emiatt felfoghatatlanul értékes.”

            Egy óceán nélküli ország kenusa átevezheti az óceánt. Ezért lehettek Ti is „hősök”: azaz hétköznapi emberek, akik azonban odaadással végzik munkájukat, és vállalják a kihívásokat. Egyébként a bölcsek szerint nem a képességeink tesznek minket különlegessé, hanem a döntéseink! Legyen ez a Te sorsod is!

            Kanizsa iskolaváros, s tudom: „Ha nem szeretnél tanulni, senki sem segíthet. Ha elhatároztad, hogy tanulni fogsz, senki sem fog tudni megállítani.” Nem aggódom, Magyarország és benne Nagykanizsa (a szirének bármit szólnak ellene…) ma komoly lehetőségek előtt áll. A kanizsai gimnázium 250 éve és a ti 8,5,4 gimnáziumi évetek nem valamiféle vég, sokkal inkább kezdet. Ha értékeink időtlenek, és nyitottak vagyunk az újra, akkor a jövőtől sem kell félnünk: mi is lehetünk alakítói! Csak „állhatatossággal fussuk meg az előttünk lévő pályát”!

            Hadd adjak tanácsot még legvégül: Minden napot úgy élj meg, hogy büszke legyél arra, amit meg tudsz csinálni, és nem az nyomaszt, hogy mit nem tudsz megcsinálni! Kísérletezgess, mit is szeretsz! A megfelelő végzettség eljuttat az állásinterjúig, de csak tapasztalattal és szenvedéllyel jutsz tovább. Találj egy olyan szakmát, ami miatt reggel izgatottan kelsz ki az ágyból…! A fiatalság nem vész el, az a lélekben van. Csak a bőrön látni az idő múlását, de a ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye…

            Én, mi mosolygunk Rátok, mert szépek és okosak, bátrak és értelmesek vagytok. S a császárfa is integet, bár az idén még nem virágzott ki, de tegnap egy ultrahangos mérés kimutatta, hogy évszázados fánk iskolaudvarunk és a világ közepén: jól van és Veletek, velünk örül…!

          A bennünk lakozó jó üdvözli a Bennetek lakozó jót! Isten áldja a BLG-t és a batthyánysokat!

 

                                                                                              Balogh  László
                                                                                              igazgató-BLG


          

 
 

 

<< vissza

1765 - 2012 BLG ©