2017. június
                 
  1 2 3 4  
  5 6 7 8 9 10 11  
  12 13 14 15 16 17 18  
  19 20 21 22 23 24 25  
  26 27 28 29 30  
   

  Kiss Nóra











Meseíró-pályázat

Mint bizonyára már sokan értesültek róla, Fehér Tamara 10.E osztályos tanulónk különdíjat nyert a Kossuth Rádió meseíró-pályázatán egy verses meséjével. 


Fehér Tamara: Ez aztán (nem) Piskóta! azaz chat ablakba való cserepes költemény

Hol volt 320 Volt…, a Face-dombookon túl, ahol varacskol a konekt-orrú disznócska,
Ott chat-elt a toronyszobájában főhősünk, Piskóta.
Hivatásos mesehősként már annyi mindent kiállt,
Most épp szabadságon volt. Egy kis pihi neki is kijárt.
Szóval gőzerővel püfölte a klaviatúrát, és még egy érdekesség:
Kb. 3-szor gyorsabban, mint a fénysebesség.
Éppen egy baráti vigasztalás végén tartott, mikor is a kurzor megakadt,
Ő pedig levegő után kapkodva ráébredt: az Internet-kapcsolat megszakadt.
S hogy fellobbanó haragjának lángjait eloltsa,
Kérdőn rámeredt a roskadozó könyvespolcra.
A „Kábel a rengetegben” című könyvre esett választása,
Amit még két éve kapott a királylány választásra.
A lányt teljesen megnyugtatta a villanypásztor története…
De ezen a majdhogynem unalmas délelőttön valami mesébeillő történhet-e?
A választ hagyjuk egy másik mesebeli alakra,
Kinek a torony oldalán ügyetlenkedik sudár alakja.
Mivel a tapadókorongok nem feleltek meg a toronymászói célra,
Következett a B.-megoldás: a jól bevált létra.
A lila körmök közül mintegy kirepült a regény,
Midőn kopogtatva megjelent a párkányon a délceg legény.
-Helló! Szilárd vagyok… mint a szikla!-
Tárta ki az ablakot a herceg, száját macsó mosolyra nyitva.
Piskóta már-már baseball ütője után nyúlt,
De a vigyor láttán szíve egyből meglágyult.
Miután a lány is bemutatkozott, ő beugrott a szobába, megköszörülte torkát,
és előkapta zsebéből ébenfekete iPhone-ját:
- „Ahogy a nap az ébredő hajnalba nevet - ide írtam egy XD-t (ikszdét)
Számban érzem, minduntalan kimondatlan szavak ízét.
Szóval be kell vallanom, hogy profilképed első letöltése óta,
Beléd vagyok esve, szépszemű Piskóta!” -
S hogy szíve hölgye lássa eltökéltségét,
Egy laza mozdulattal röppályára állította készülékét.
Főhősnőnknek eszébe jutott éppen,
hogy ő is mondhatna egy rímet válaszképpen:
- Lágy szavaidnak édes Mentos-illata, s ezek a múlni nem akaró percek…
Én is kimondom, tessék: bejössz nekem Szilárd herceg!

De mielőtt a szerelmesek egymás karjaiba borulhattak volna,
Minden elmosódott, és visszatért az eredeti helyszín: egy konyha.
Ahol is a cukrász unokái miatt áldotta az eszét,
hogy a desszert mellé ki tudott sütni egy jó kis mesét.
És persze nagy bőszen magyarázta:
már csak a díszítés van hátra, az kell csak a mázra.
A szereplők a torta-forma univerzumban ugyan jól elkenődhettek,
Azonban a sütőben végre-valahára egy(b)esülhettek!

Azzal a cukrász becsukta a sütő ajtaját, mondván, ez csak hab a tortán.

<< vissza

1765 - 2012 BLG ©