2017. október
                 
  1  
  2 3 4 5 6 7 8  
  9 10 11 12 13 14 15  
  16 17 18 19 20 21 22  
  23 24 25 26 27 28 29  
  30 31  

  Balassa Ádám
  Kapin Péter
  Maier Noémi
  Parély Petra
  Vidovics Cecília











Bárdos ünnep Nagykanizsán

2011-ben több jeles Bárdos vonatkozású évfordulóról emlékezhetünk meg. 25 évvel ezelőtt, 1986-ban halt meg Bárdos Lajos zeneszerző, a magyar kórusmozgalom egyik kiemelkedő vezetője, a Zeneakadémia egyedülállóan sokoldalú tanára, karnagy. Testvére Deák Bárdos György, aki szintén sok mővével gazdagította a kórusirodalmat, és kiváló zenepedagógus volt, húsz éve távozott el közülünk. A 11 gyermeket felnevelő Bárdos Lajos egyetlen hivatásos zenész fia Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karmester idén ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Az ő tiszteletükre tartott ünnepi hangversenyt a helyi Batthyány Lajos Gimnázium Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskara Nagykanizsán 2011. április 15-én az iskolához közeli Felsőtemplomban, a Jézus Szíve Plébániatemplomban. A nagy múltú – eredetileg piarista alapítású – gimnázium igazgatója Balogh László kedves gondolatokkal köszöntötte a szépszámú közönséget és az este díszvendégét, az ünnepelt Daróci Bárdos Tamást. Mint mondta, az iskola „korona ékszere” a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar, amely számos hazai és nemzetközi szereplésen túl kórusvetélkedők győztese és kiváló helyezettje. Sőt, két évvel ezelőtt Zalai Príma Díjban is részesült, ezzel is tovább növelve a Batthyány Lajos Gimnázium elismert hírnevét és vezető karnagyuk, Cseke József érdemeit. Daróci Bárdos Tamás és édesapja, Bárdos Lajos szoros kapcsolatokat ápoltak – ápolnak Kanizsával, ennek bizonyítékai a városhoz kötődő tárgyú kórusmővek és a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskarnak írt alkotások. Olyanok mint Bárdos Lajos „Thúry György kapitány” címő kórusmőve vagy Daróci Bárdos Tamás „Zalai vígasság” és „Arany dalok” címő alkotásai. Az ünnepi estén volt e két utóbbi mő ősbemutatója is. A gondosan szerkesztett gazdag program első felében egyházi mővek szerepeltek, a szünet után jórészt vidám világi mőveket hallhattunk. A Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar énekeseinek körét Cseke József karnagy másik kórusának, az Újudvari Bárdos Lajos Kamarakórus dalosai bővítették. Az iskolai kórus tagjai mindent megtettek azért, hogy megfeleljenek igazgatójuk elismerő, büszke bemutató szavainak. A hangverseny során az egyes zenei tömbök között röviden megismerkedhettünk a zeneszerzők életével, munkásságával. Az 1899-ben született Bárdos Lajos eredetileg mérnöknek készült, majd egy év után felvételt nyert a Zeneakadémiára. Itt kezdetben Siklós Albert, később Kodály Zoltán volt tanára. Annak a híres tizenhárom fős osztálynak az egyik tagja, amely 1925-ben vizsgakoncertjével felforgatta a hazai zenei közvéleményt. Gimnáziumi énektanári munkája mellett elvállalta a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, amelyből nemzetközileg is elismert együttest formált. 28 éves, amikor Harmat Arthur meghívja a Zeneakadémia egyházkarnagy-képző tanszakára. Az idők folyamán számos tantárgyat tanított, a legtöbbnek a tananyagát is maga dolgozta ki. 1929-től a Palestrina Kórussal főleg oratóriumokat mutatott be. 1941-ben a Palestrina és a Cecília Kórusok egyesítésével meglapította a Budapesti Kórust. 1942 és 1962 között a Mátyás templom ének- és zenekarának karnagya. Életmőve egyedülállóan gazdag. 1931-ben megalapította Kertész Gyulával a Magyar Kórus Kiadóvállalatot, amely húsz éves mőködése alatt (amíg az állam be nem tiltotta) körülbelül 2000 zenemővet adott ki, és öt folyóiratot szerkesztett. A cserkészmozgalomból indítva elterjesztette a városi ifjúság körében a népdaléneklést (101 magyar népdal). 800-nál is több mővet írt, köztük népdalfeldolgozásokat, motettákat, költők verseire írt kórusmőveket, miséket és hangszeres mőveket is. Zenetudósként tanulmányok, szakkönyvek elismert szerzője. Sokat kutatta Liszt, Bartók és Kodály munkásságát. Bárdos Lajos 1986-ban, 25 évvel ezelőtt távozott az élők sorából. A Lénárddarócról származó Bárdos család másik zeneszerző, zenepedagógus és karmester tagja Bárdos Lajos öccse, György volt. Megkülönböztetésül használta a Deák Bárdos György nevet, ami a lénárddaróci Bárdosok esetében teljesen megszokott volt, hiszen a település legtöbb családját Bárdosnak hívták. A tanult ág tagjai előneveként szerepelt a Deák megkülönböztetés. A több hangszeren játszó, szépen éneklő Bárdos György a Liszt Ferenc Zenemővészeti Főiskolán orgona (Zalánffy Aladár), zeneszerzés (Siklós Albert) és énektanári szakot végzett (1923–29), majd a tanítói oklevelet is megszerezte. Szerteágazó életútja során volt énektanár minden iskolatípusban (élete második felében a professzorságig eljutva), templomi karnagy, iskolai és egyéb kórusok vezetője, orgonista, szólambetanító, zenei szakíró, de mindenekelőtt zeneszerző. Első hivatalos munkahelye a Verbőczy Gimnázium volt, itt négy évig tanított óraadóként, 130 tagú kórust szervezett, mellyel a rendszeres rádiószereplésekig eljutott. Közben, 1946-ban, egyik leghőbb vágya teljesülhetett: négy éven át a Zeneakadémia tanára lehetett. Persze, az 50-es évek „átszervezései” miatt a „rovott múltúakat” (egyházi tevékenység) eltávolították. Ezután két év általános iskola következett, majd meghívást kapott az Erkel Ferenc Zenemővészeti Szakiskola és Zenei Gimnáziumba. Itt a középiskolai tárgyak mellett a főiskolai rangú karvezető szakon tanszakvezető, emellett szakfelügyelő is lett. ő volt az azóta is népszerő országos szolfézsversenyek egyik szülőatyja. 1966–73-ig, majd nyugdíjasként 1980-ig a közben megalakult tanárképzőn sokkal nyugodtabb éveket tölthetett el, közkedvelt, megbecsült professzor volt. Az írás végigkísérte szintén egész pályafutásán, a rövid szakcikkektől a hosszú tanulmányokig (közel kétszáz!). 1950 júniusáig volt a jezsuita templom Jézus Szíve énekkara karnagya, közben 1947-től 1952-ig folyamatosan, 1957-ig alkalomszerően vezette a Krisztina templom kórusát is. Mővei nagy része kéziratos, néhányat magánkiadásban jelentetett meg. Főleg vokális mőveket írt, ezen belül is a négyszólamú vegyeskar az uralkodó, emellett néhány gyermekkari és férfikari mőve is van. Írt 70 kantátát, 10 misét, kórus-szviteket, motettákat, madrigálokat, népének-feldolgozásokat, dalokat, orgonamőveket. Az este díszvendége – akinek két mőve is ősbemutatóként hangzott el – az Erkel díjjal kitüntetett Daróci Bárdos Tamás volt. Az 1931-ben született zeneszerző, karnagy, zenetanár idén ünnepli 80-adik születésnapját. A zenei gimnáziumban érettségizett komponista zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte, tanára Zsámboki Miklós és Friss Antal. A Zeneakadémián a zeneszerzést Szervánszky Endre növendékeként tanulta, 1958-ban kitüntetéssel diplomázott. Ezután néhány évig szolfézstanárként dolgozott, tanári munkája mellett néptánc együttesek számára írt feldolgozásokat, táncjátékokat. Később 1970-ig a Duna Mővészegyüttes karmestereként és zenei vezetőjeként tevékenykedett. 1971 és 1990 között a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. Az együttessel bejárta a világot Európa országain át az Egyesült Államokig és Japánig. Mőveinek választéka igen gazdag, a népzenei feldolgozásoktól a táncdrámákon át misékből, motettákból, oratóriumokból, filmzenékből (köztük a Ludas Matyi, a Szaffi zenéje), színházi zenékből (Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla) áll. 1990-től napjainkig a Weiner Leo Zenemővészeti Szakközépiskola Apáczai Csere János díjas zeneelmélet, zeneirodalom és népzene tanára. A mindig víg kedélyő tanító-zeneszerző más fórumokon angol nyelvő előadásaival a külföldi hallgatósággal is megszeretteti a magyar alkotók – Liszt, Kodály, Bartók – zenei világát, mőveit. A program elején Bárdos Lajos Missa Prima miséjének Kyrie és Gloria tételét hallhattuk, ezt Deák Bárdos György kevésbé ismert „O Mária” címő mőve követte. A mősor első felében hangzott el Deák Bárdos György itthon és a világ számos pontján jól ismert és kedvelt mőve, az „Eli! Eli!”. A húsvétra készülés hangulatában e mő mősorra tőzése különösen időszerőnek tőnt. Még a szünet előtt hangzott el Daróci Bárdos Tamás mindig aktuális mondanivalójú mőve „A szeretet himnusza”, melynek dallamvilága tökéletesen illeszkedik az elhangzó gondolatok örökérvényő üzenetéhez. A program második felében felváltva következtek Bárdos Lajos és zeneszerző fia mővei. A Széles a Duna és a Dana-dana mindig felvillanyozzák a hallgatókat. Így volt ez most is, az egyre feloldódottabban éneklő kórustagok híven valósították meg Cseke karnagy úr zenei elképzeléseit. Daróci Bárdos Tamás két ősbemutatóját lelkes tapssal fogadta a nagyszámú hallgatóság. Külön is értékelték, hogy a közelmúltban történt kellemetlen balesetéből gyógyuló zeneszerző személyes jelenlétével is megtisztelte az eseményt. A két bemutatott mőre vonatkozóan a szerző elmondta, hogy a „Zalai vígasság” megírásához a Zala-vidékhez kialakult kötődése vezette. Évekkel korábban egyszer felkérték, írjon zenét, népdalfeldolgozásokat egy vonatkozó televíziós program számára. Ennek a felkérésnek kapcsán kezdte alaposabban tanulmányozni a zalai népdalkincset. Így került egyre közelebb Zalához, és először egy zalaegerszegi gimnázium kórusához, akik ihletett módon közvetítették mővét. Időközben megismerte Cseke József nagykanizsai munkásságát, és egyre inkább értékelte az elhivatott karnagy és kórusa avatott előadásait. A rendszeresen tartott keszthelyi Helikon Ünnepségeken szereplő kórus és karnagya értékes munkáját látva döntött úgy, hogy a „Zalai vígasságot” nekik ajánlja. Az „Arany dalokkal” kapcsolatban az előadással elégedett szerzőtől megtudtuk, hogy Arany János maga is némileg képzett zenész volt, aki kedvelt nép- és mődalait egy kötetben győjtötte össze. Ez a győjteménye később Kodály Zoltán számára is ismertté vált, aki maga szorgalmazta a győjtemény nyomtatott megjelentetését. Daróci Bárdos Tamás – aki maga is őrzi e kiadvány egy példányát – ezt tanulmányozva válogatott és keresett szerinte könnyen énekelhető, de kevésbé ismert és ezért egyáltalán nem elcsépelt dallamokat. A mő bemutatása után a közönség hosszan éltette az alkotót. Az énekeseken látszott, hogy számukra is felejthetetlen élményt és kitüntetést jelent, hogy a bemutatóra az ünnepelt szerző jelenlétében kerülhetett sor. Mint megtudtuk, a szerző még további mővet is tartogat a nagykanizsai kórus számára. Reméljük, a következő Helikon Ünnepségeken újabb Daróci Bárdos mő bemutatójának örülhetünk. Említést érdemel, hogy 2011. május 14-én a budai szent Margit Gimnáziumban a Bárdos Lajos Társaság szervezésében ismét szerepelt a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar nagykanizsai mősoruk kissé rövidített változatával. Az impozáns gimnáziumi épület dísztermében telt ház előtt tartott hangversenyen szintén a három neves Bárdos zeneszerzőre emlékeztek. Ez az este is Bárdos ünnep volt, ez alkalommal Budapesten. dr. Brückner Huba

<< vissza

1765 - 2012 BLG ©