2017. június
                 
  1 2 3 4  
  5 6 7 8 9 10 11  
  12 13 14 15 16 17 18  
  19 20 21 22 23 24 25  
  26 27 28 29 30  
   

  Kiss Nóra











A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium pedagógia programja


2004
 

„Nem elég a gyermeket gépileg tanítani a kiszabott tanulmányokra, lelkét, szívét is kell művelni, mert csak így lehet derék, értelmes, nemesen érző, jellemteljes férfiú s honpolgár. A nevelést, sőt még a tanítást is a gyermekeknek testi, lelki erejéhez, tehetségéhez s hajlamaihoz, egyszóval egész egyéniségéhez kell alkalmazni.”

Deák Ferenc

 

Tartalom

 

BEVEZETŐ

 

  1. Az intézmény alapadatai
  2. Az intézményműködési területe
  3. Az intézmény rövid története
  4. A nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételei

 

NEVELÉSI PROGRAM

 

  1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
  2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
  3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
  4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
  5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, felzárkóztatás, szabadidős

tevékenységek

  1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
  2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
  3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
  4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
  5. A szülő, tanuló, nevelő együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, az iskola kapcsolatai
  6. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

 

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

  1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
  2. Az egészségügyi szakközépiskola szakmai programja

 

 

 

 

 

Bevezető

A következő pedagógiai program egységes szerkezetben tartalmazza a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 2001-ben elfogadott pedagógiai programját, az elfogadott módosításokkal együtt. A módosított pedagógiai program bevezetése felmenő rendszerben történik, először azokra a tanulókra kell alkalmazni, akik tanulmányaikat a 2004/2005. tanévben kezdik meg az iskola 9. évfolyamán, illetve azokra a tanulókra, akik átvétel vagy évismétlés folytán kerülnek a 2004/2005. tanévben induló osztályokba. Az iskola minden más tanulója esetén a 2001-ben, illetve az 1998-ban elfogadott pedagógiai programot kell a felmenő rendszerű hatálybalépésre tekintettel alkalmazni.

A pedagógiai program módosítását a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdésében és 129. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az intézmény nevelőtestülete 2004. _______-ikei ülésén, __________ sz. határozatával fogadta el, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése __________ sz. határozatával hagyta jóvá. A pedagógiai program elfogadásánál döntési, egyetértési, illetve véleményezési joggal rendelkező fórumok és személyek nyilatkozatait tájékoztatásul, a pedagógiai program „A” jelű függelékében tesszük közzé.

A módosított pedagógiai programban a részben vagy egészében megváltozott, valamint az új bekezdéseket mindkét oldalon függőleges szegéllyel jelöltük.

1. Az intézmény alapadatai

Az intézmény neve: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

Címe: 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 23.

OM azonosítója: 037635

Fenntartója: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézményben működő iskolatípusok:

  • négy évfolyamos gimnázium (9–12. évfolyam)
  • nyelvi előkészítő évfolyamra épülő öt évfolyamos gimnázium (9–13. évfolyam)
  • nyolc évfolyamos gimnázium (5–12. évfolyam)
  • négy középiskolai és három szakképző évfolyammal működő szakközépiskola
    (9–12. középiskolai évfolyam, 13–15. szakképző évfolyam)
  • két szakképző évfolyammal működő levelező munkarendű szakközépiskola
    (13–14. szakképző évfolyammal)
  • érettségire épülő szakképzés esti (13-15. szakképző évfolyam)
  • beszámoltató oktatás

Az intézményben ellátott közoktatási feladatok:

  • nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás;
  • nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
    (egészségügy szakmacsoport);
  • szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás
    (egészségügy szakmacsoport);
  • felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés;
  • sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása.

Az intézmény befogadóképessége összesen 1370 tanuló, ezen belül

  • középiskolai évfolyamokon összesen 1050 tanuló;
  • szakképzési évfolyamokon a felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés nélkül összesen 240 tanuló;
  • a felsőfokú szakképesítést nyújtó szakképzésben összesen 80 tanuló.

Az intézmény fenntartója által meghatározott, az intézmény feladataival, gazdálkodásával és működésével összefüggő további adatokat az intézmény alapító okirata tartalmazza. A mindenkor hatályos alapító okiratot tájékoztatásul közzé tesszük pedagógiai programunk „B” függelékében.

2. Az intézmény működési területe

Az iskola alapítása óta elsősorban a város és városkörnyék középiskolai oktatásának igényeit elégíti ki. Tanulóinak zöme a nagykanizsai általános iskolákból érkezik, bár jelentős a bejáró tanulók aránya is, jelenleg 70-30 %. Beiskolázási körzete döntően Dél-Zala, a zalai városok közül Nagykanizsa, Letenye és Zalakaros környéke, de érkeznek tanulók egész Zala megye területéről, illetve az úgynevezett „somogyi csücsök”-ből, Csurgó és Iharosberény környékéről. Az egészségügyi szakközépiskola a városban egyedüli intézmény, amely a kb. 130.000 fő egészségügyi ellátását szolgáló nagykanizsai kórház középfokú szakember ellátottságát hivatott biztosítani.

3. Az intézmény rövid története

Az iskolaelődöt gróf Batthyány Lajos nádor alapította 1765-ben. A nemes cselekedet tiszteletére az intézmény 1990. szeptember 1-jén az alapító nevét vette fel.

A jelentős múlt, az eredményes nevelő, oktató munka a város és a régió szellemi életének egyik meghatározó intézményévé tette az iskolát. A profil ugyan többször változott, de az alapfunkció: az értelmiségi pályára való felkészítés mindig meghatározó maradt.  Az iskola nagyszerű tanulmányi és versenyeredményei, a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztését szolgáló tanórán kívüli tevékenység sokszínűsége és eredményessége bizonyítják, hogy az iskola méltó hagyományaira, s így a jövője is stabilnak tűnik.

Az iskolát hagyományai, jó munkája folytán az ország legeredményesebben dolgozó középiskolái között tartják számon. Az intézmény elsősorban arra törekszik, hogy tanulóit eredményesen készítse fel az érettségi utáni felsőfokú továbbtanulásra. Az egészségügyi szakképzés az érettségi utáni időszakra tevődik át. Jelenlegi profiljaink: nyolcosztályos gimnázium, speciális tantervű idegen nyelvi gimnáziumi osztályok, humán és reál gimnáziumi osztályok, általános tantervű gimnáziumi osztályok, egészségügyi szakközépiskola és a kerettantervnek megfelelően működő emelt szintű idegen nyelvi, illetve matematikai osztályok.

Az alapfunkciókon túlmenően az iskola nagy hangsúlyt fektetett és fektet a tanórán kívüli nevelés lehetőségeinek kihasználására. A művészeti nevelés, a jelentős sikereket felmutató művészeti, sport és egyéb jellegű rendezvények is hozzájárulnak a tanulók személyiségének teljessé tételéhez. A színvonalas oktató és nevelő munkán kívül a város polgárainak szóló rendezvények is zajlanak az intézmény falai között.

Az eltelt több mint 235 év egy iskola életében történelmi mértékű idő, a múlt felidézése lehetőséget teremt arra, hogy erősítse az Alma Materhez tartozás érzését. Az iskola hosszú története során megélte a történelem, a gyakran változó oktatáspolitika szerencsés vagy éppen rossz szárnypróbálgatásainak sok-sok formáját. Az iskola fenntartójának, nevének változásai is hűen tükrözik a történelem változásait.

Alapításától, 1765-től az iskolánk Nagykanizsai Kegyestanítórendi Római Katolikus Gimnázium, 1948-tól 1950-ig Nagykanizsai Állami Általános Gimnázium, 1950-től  1957-ig Irányi Dániel Gimnázium, 1957-től 1990. augusztus 31-ig Landler Jenő Gimnázium – közben 1969-től Egészségügyi Szakközépiskola is - és 1990. szeptember 1-jétől Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola.

A gyakori változások, az iskolával szembeni elvárásnak való megfelelés szándéka a mindenkori iskolai közösség megújulási képességét erősítette. Az intézmény ma is vállalja az elődei által felmutatott pozitív értékeket, ápolja hagyományait, kitartó és igényes munkára készteti növendékeit, nevelő-oktató munkájával mindenkor erősíti tanulóiban a nemzethez, a régióhoz és a városhoz tartozás érzését.

Iskolánk legrégibb nyomtatott értesítője 1875-ből maradt fenn. A folyamatosság alig szenvedett csorbát: 1950-től 1958-ig nem készültek évkönyvek, de az 1959/60-as tanévtől már ismét rendszeressé vált megjelenésük. A kiadványok folyama 1967-ben megint megszakadt, és az így támadt űrt az alapítása 225. évfordulójára készülő iskolának 1990-es ünnepi kiadványa igyekezett betölteni. A 230 éves jubileum ismét arra késztette az iskola közösségét, hogy 1995-ben emlékkönyvet adjon ki. Régi hiányt pótol ez az emlékkönyv, mert Degré Alajos és Kotnyek István jóvoltából benne most már egységes szerkezetben olvashatja mindenki iskolánk 1765-től napjainkig tartó történetét. 1995-től ismét évente adjuk ki évkönyveinket.

4. A nevelő-oktató munka személyi és  tárgyi feltételei

Az iskolai feladatok szakszerű ellátásához, a pedagógiai program teljesítéséhez szükséges személyi feltételek adottak.Valamennyi tantárgy vagy tantárgycsoport tanításához szükséges szakképesítés, egyetemi végzettség biztosítottak. Az iskola nevelőtestülete a folyamatos pedagógiai innováció záloga. Az iskola épületegyüttese a város centrális helyén, valamennyi közintézményhez közel, a bejárók és helyben lakók által könnyen megközelíthető helyen van. A város centrumának közelsége ellenére esztétikus, jelentős zöldterülettel rendelkező, nagyméretű, az épületszárnyak által határolt zárt udvarral rendelkezik. Az udvaron található kézilabda-, röplabda-, illetve kosárlabda-pálya jól szolgálja az iskolai testnevelés és tömegsportmunkát, de itt tudjuk lebonyolítani az iskolai rendezvények zömét is. 

Az épületegyüttes régi és új szárnyak sajátos ötvözete, mégis egységes, esztétikus és funkcióját tekintve is valamennyi szárnya kulturált elhelyezést jelent a tanulócsoportok számára. Az iskola fő épületének átadására 1981-ben került sor. Ebben az épületszárnyban található a két aula és egy nagyméretű tornaterem. A régi épületszárny teljes felújítása a toldaléképület kivételével 1984-ben fejeződött be. Az intézmény 1989-ben a demográfiai hullám levezetését segítendő új épületszárnnyal bővült. Az épületegyüttesben tehát 34 tanterem, 10 szaktanterem, egy kitűnően felszerelt 34 ezer kötetes könyvtár, egy 200 fős ebédlő, 5 szertár, egy egészségügyi gyakorló, 2 aula biztosítja a zavartalan nevelő-oktató munka legszükségesebb feltételeit, az iskolai rendezvények lebonyolításának lehetőségeit. A tanulólétszám folyamatos növekedése, a feladatok zavartalan ellátása a régi épületszárny befejezetlen szakaszának felújítását elodázhatatlanná teszi.

Az iskolának a programcéljához rendelt eszközrendszere néhány terület hiányosságaitól eltekintve megfelelő színvonalon biztosítja az oktató munka technikai feltételeit. Az iskola kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek hatékony oktatására és az informatikai képzés széleskörű biztosítására. Ezt szolgálja az ehhez szükséges tanulói és tanári segédlet, a bővülő szoftver-kínálat, a 60 munkahelyes számítógépes hálózat a három szaktanteremben, az Internet használhatóság. Önálló, jól felszerelt szertárak szolgálják a kémia-biológia, fizika, földrajz, ének-zene és rajz oktatását is. A testnevelés és tömegsport munka hatékonyságát a sportudvar és a megfelelően felszerelt tornatermek szolgálják. Az egészségügyi szakközépiskola tanulóinak iskolai gyakorlati oktatását az egészségügyi gyakorlóterem biztosítja. Az érettségire épülő hároméves ápolóképzés programjában kötelezően előírt eszközlista teljes egészében rendelkezésünkre áll.

Nevelési program

1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az intézmény egyik alapfunkciója az értelmiségi pályára, az értelmiségi életforma és hivatás gyakorlására való felkészítés. Az értelmiségi lét alapjainak tekintjük: a kellő szaktárgyi-szaktudományi felkészültséget; a folyamatos önművelés készségét; az egyetemes és magyar kultúra értékeinek befogadása iránti igényt; a szociális érzékenységet; a szűkebb és tágabb közösség érdekeinek felismerését és tudatos képviseletét; a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránti felelősséget.

Ezen alapfunkció teljesítése érdekében iskolánk elsősorban az érettségi utáni felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészítés eredményességére törekszik, amelyet a klasszikus gimnáziumi és szakközépiskolai nevelés-oktatás rendszerében kívánunk elérni. Az alapfunkció természetes részeként törekszünk a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgáló tanórai és tanórán kívüli lehetőségek kihasználására is. Az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra felkészítő gimnáziumi és szakközépiskolai nevelés és oktatás céljainak az alábbiakat tekintjük:

Az értelmiségi pályákhoz szükséges alapismeretek elsajátítása; az egyetemekre vagy főiskolákra való felkészítés keretében a felvételi tantárgyak minél magasabb szintű oktatása; legalább két idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének  fejlesztése; a logikai áttekintőképesség kialakítása, a kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a forrásfeldolgozás, az eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása. Kiemelt feladatunknak tekintjük a kommunikációs képesség fejlesztését; az önálló munka, problémamegoldó képesség kialakítását; az egészséges és környezettudatos életmód iránti igény formálását; az emberek közötti érintkezés és kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítását, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára. Ugyancsak kiemelten kezeljük a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének módjaival való megismerkedést; a felhasználói szintű informatikai ismeretek elsajátítását; a tehetséges tanulók tudatos fejlesztését; a nemzeti értékek, hagyományok, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét.            

Elfogadjuk és szükségesnek tartjuk azon egzakt méréseket, amelyek törekvéseink sikerességét igazolják vagy sem, de értékelési eszköz lehet a nevelőtestület, a szülő, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a diákok véleményének, értékelésének meghallgatása és elemzése is. A külső mérések eredményeinek és külső szakértők véleményének fontossága mellett meghatározó érvek szólnak a belső értékelésünk mind szélesebb körűvé tétele mellett is.

Pedagógiai alapelveink az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben a tanulók az iskolát magukénak tekintik, és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alaptörekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolánkból, amely egyszerre a diákok, a szülők és tanárok iskolája. Minden nevelőnek tisztán látnia kell, hogy ezen törekvésünk csakis hiteles példa felmutatása mellett valósulhat meg.

Teljesítendő célkitűzésnek tekintjük továbbá, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. Kiemelt cél, hogy diákjaink a Nemzeti alaptanterv és a kétszintű érettségi vizsga követelményeit minél magasabb szinten teljesítsék.  Elsődleges cél, hogy a tanulók többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. 

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

 

A kulcskompetenciák:

            - anyanyelvi kommunikáció,

            - idegen nyelvi kompetencia,

            - természettudományos kompetencia,

            - digitális kompetencia,

            - a hatékony önálló tanulás,

            - a szociális és állampolgári kompetencia,

            - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

            - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Célunk, hogy a gimnázium utolsó évfolyamának végére a tanulóink olyan szintre fejlesszék kompetenciákat, amely felvértezi őket a felnőttkorra, valamint biztosítja részükre a további tanulás eredményes folytatását a felsőoktatásban.

A kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a kooperációra-együttműködésre alapozott hatékony tanulásszervezési módok:

- problémaalapú tanulás,

- kooperatív tanulás,

- kooperatív vita,

- projektmódszer,

- csoportmunka.

Bevallott célunk nevelési ideológiánkban a konzervatív alapállás, amely a klasszikus humanizmus nevelési elveit és irányzatát vallja magáénak. Alapvető nevelési célkitűzéseink egyike a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása a következő nemzedékeknek. Tantervünk és tanítási gyakorlatunk középpontjában a hagyományos és új ismeretkörök állnak ugyan, de pedagógiai alapelvünk része a jó értelemben vett liberalizmus és demokratizmus is, amely a gyermek és a társadalom tagjainak sokoldalú fejlesztését tűzi ki fő célként.

Pedagógiai programunk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység, számos más egyéb fórum.

Határozottabb formát kaphat a közös, együttes nevelési tevékenységből a családi, szülői felelősség és szerepkör a tanulók napirendjének szervezésében, életritmusuk alakításában, kulturális szokásaik formálásában, szabadidejük ellenőrzésében.

Nevelő munkánkban a humánum, a megértő, elfogadó magatartás érvényesüljön, anélkül azonban, hogy a követelményszintből engednénk. Itt kaphat nagyobb szerepet a differenciált bánásmód, a képességekhez mért követelmény és értékelés. Ezeket az elveket érvényesítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében is.

Fontosnak tartjuk olyan iskolai légkör kialakítását, amely teljesítményre ösztönző, amelyben a tanuló folyamatos, egyénre szóló visszajelzést és értékelést kap, s amelyben megtalálhatja a diáklét, diák életforma cselekvési tereit, lehetőségeit, amit magáénak, otthonosnak érezhet. (Szakkör, hobby-kör, társas összejövetelek, alkalmak. Az osztályok dekorációjától a tárgyak, eszközök megbecsülésén, állaguk óvásán, rendeltetésszerű használatán át.)

Ha elégedettebb és emberségesebb társadalmat szeretnénk, akkor erősítenünk kell a tanulókban az olyan tulajdonságokat, képességeket mint az önbecsülés és önismeret, a konfliktus kezelés, tolerancia, empátia, kooperativitás, kreativitás, a felelősség önmagáért, társas környezetéért. Alkalmasnak kell lenniük az önálló informácószerzésre és feldolgozásra. Szükségük van a társadalomban való eligazodás képességére, a kudarc tűrésére, kellő intelligenciára a változásokhoz.

Fontosnak tartjuk az iskola Nagykanizsa városban betöltött helyét, szerepét. Az együttműködést társintézményekkel, a rendszeres és aktív részvételt a város közéleti, kulturális és sportrendezvényein.

Fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, a felkészítést a családi életre, veszélyesnek ítéljük a dohányzás, alkohol, kábítószerek terjedését a tágabb környezetben, igyekszünk saját eszközeinkkel, lehetőségeinkkel a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. Ebbéli munkánkat főállású ifjúsági védőnő programszerűen segíti.

Alapelvünk, hogy az iskolának a tudás, képességek és készségek mellett értékeket kell közvetíteni.

Alapvető célunk : műveltséget adni, továbbtanulásra felkészíteni, formálni a diák személyiségét.

Nevelő-oktató munkánk során, döntéseinknél a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdekét és az egyenlő bánásmód követelményét vesszük alapul.

Az általános emberi értékek kialakításában kiemeljük a humanizmust, nyitottságot, toleranciát, hazafiasságot, egymás segítését.

Követelményrendszerünkben az egységesség és következetesség a legfontosabb tényezők. Ebből adódó feladataink:

  • a pedagógusok példamutatása;
  • az iskolai hagyományok ápolása;
  • a pedagógiai munkánk színvonalának emelése (önképzés, továbbképzés biztosítása,  a tapasztalatok, jó módszerek közkinccsé tétele);
  • a szakmai és osztályfőnöki munkaközösségek  tervező, elemző, értékelő funkcióinak erősítése;
  • az iskolai követelményrendszer normáinak betartatása, az elvárások összehangolása a családi nevelési célokkal, követelményekkel;
  • a tanulók neveltségi állapotának időszakos, rendszeres felmérése, a problémák, eredmények számbavétele;
  • kapcsolattartás és együttműködés  a társintézményekkel, kulturális intézményekkel.

A nevelő-oktató munka feladatai: azoknak a teendőknek az összessége, amelyeket a célok elérése érdekében meg kell tenni.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a következők:

            - Énkép, önismeret,

            - Hon- és népismeret,

            - Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,

            - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,

            - Gazdasági nevelés,

            - Környezettudatosságra nevelés,

            - A tanulás tanítása,

            - Testi és lelki egészség,

            - Felkészülés a felnőtt szerepeire.

Feladatunk az optimális működéshez szükséges feltételek biztosítása, a negatív jelenségek (igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlenség, igénytelenség) visszaszorítása.

Ha Batthyánys diáknak lenni nem csak egy állapot, hanem stílus és életforma is – ahogyan hangoztatjuk, akkor ezzel egy olyan különbséget hangsúlyozunk ki, ami a mi a diákjainkat megkülönbözteti más középiskolásoktól. Ez nemcsak hogy vállalható, hanem tudatosan vállalandó is!

Tartalmában ez azt kell jelentse, hogy olyan embereket kívánunk formálni, akik számára fontos saját testi, lelki, erkölcsi fejlődésük. Olyan személyiségeket, akik megjelenésükben, megnyilvánulásaikban képesek megjeleníteni korosztályuk értékeit, s akiknek a társadalommal szemben megfogalmazott elvárásai mögött a megszerzett tudás, ismeret és az életkornak megfelelő teljesítményszint áll. Aki nemcsak tisztességesen tanul, hanem tud a diákszerepen kívül fiatal is lenni, tartalmas, a jövőt megalapozó életet élve.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki :

  • önismeret, önbecsülés
  • mások megbecsülése
  • alkalmazkodóképesség
  • felelősségérzet
  • kudarctűrés
  • konstruktivitás
  • kreativitás, fantázia
  • empátia
  • tolerancia
  • beszédkészség
  • nyitottság

Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok, a diákönkormányzat szervezései adják.

 

 

A személyiségfejlesztés feladatai a következők:

A gondolkodási képesség fejlesztése

            - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,

            - a rendszerező képesség fejlesztése,

            - az induktív gondolkodás fejlesztése,

            - a deduktív gondolkodás fejlesztése,

            - a kombinatív képesség fejlesztése,

            - a kritikai gondolkodás fejlesztése.

 

A megismerési képességek fejlesztésének területei

            - információszerző és – feldolgozó képesség

            - az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége

            - kommunikációs képesség

            - szövegalkotási képesség

            - a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történő eligazodás

            - az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

A Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv alapján készült helyi tanterv javarészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek nevelési céljaink elérését, a komplex személyiségfejlesztést segítik a tanórákon. Ezeket csak néhány általános megállapítással egészítjük ki:

  1. Lehetőséget adunk órákon az önálló és csoportos munkára: információgyűjtésre, - feldolgozásra, feladatmegoldásra. Ösztönözzük az önálló véleménynyilvánítást. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási – tanulási formákat, melyek a diákok (minél intenzívebb) aktivitását igénylik, melyek színesebbé teszik a tanulást. A játékos tanulási formák különösen eredményesek lehetnek nevelési céljaink eléréshez.
  2. Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyéni előrehaladást. Követelményrendszerünknek és a hozzá kapcsolódó értékelési rendszernek motiválnia kell a diákokat az önfejlesztésre. Éppen ezért fontos, hogy az értékelés ne rombolja a gyerekek önbecsülését, és személyre szóló legyen.
  3. Megköveteljük tanítványainktól a szép és kifejező beszédet. Törekszünk a különböző tantárgyak kapcsolódási pontjainak bemutatására.
  4. Az osztályfőnöki órák, valamint az „Emberismeret és etika” tantárgy tág lehetőséget adnak fontos nevelési feladatok megvalósításához.
  5. Ösztönözzük a gyerekeket a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Az értékek formálásához különösen fontos hogy kialakítsuk az osztályban az „ítéletmentes légkör”-t, ahol a gyerekek szabadon (társaik vagy a pedagógus „megítélésének” veszélye nélkül) elmondhatják gondolataikat, érzéseiket, hogy ily módon lehető leghatékonyabban formálódhassanak értékítéleteik, gondolkodásuk.
  6. A dráma-játékok, a csoportos együttműködést segítő játékok, az ötletbörzék, olyan új és hatékony lehetőségek a személyiségfejlesztésben, értékformálásban, kreativitásfejlesztésben, melyet érdemes alkalmazni az osztályban.
  7. Fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását az osztályban :
  • odafigyelés másokra – a másik meghallgatása;
  • agresszív viselkedésformák tudatos kerülése;
  • együttműködés csoportban;
  • konstruktív konfliktuskezelés;
  • asszertív magatartás (önérvényesítés – mások igényeinek figyelembevételével és tiszteletben tartásával).
  1. A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kultúrált eltöltésére. Fontos, hogy a diákok is cselekvő résztvevői, alakítói legyenek ezeknek a folyamatoknak. Kapjanak lehetőséget és felelősséget életük irányításában. Feladatunk, hogy – mint eddig is – sokoldalú, változatos lehetőségeket biztosítsunk ezen a téren.

A felgyorsult  változásokra csak úgy tudunk reagálni, ha józan kritikával, de nyitottan készen állunk új pedagógiai eszközök és eljárások elsajátítására, bevezetésére. Pedagógiai munkák állandó fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy oktatási-nevelési tevékenységünk minél eredményesebbé váljon.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés célja:

  1. Képessé tenni az egyént arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal.  
  2. Az iskolába érkező gyermekekből mesterségesen (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki.
  3. A tanulók osztályfőnöki órákon, diákönkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak megnyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni.
  4. Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak a másság iránt, segítőkészek az arra rászorulók esetében.

A közösségfejlesztés területei az egyén életében különös szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör,…stb.), a település, a lakóhely, a haza és a nép.

A közösségfejlesztés tudatos irányítói pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörök és diákkörök vezetői.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok azokak a teendőknek a meghatározását jelenti, amelyeknek minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében meg kell jelennie. A közösségfejlesztés feladatai a közösségfejlesztést szolgáló ismeretek átadásának, készségek és képességek fejlesztésének teendőit jelentik.

A közösségfejlesztés feladatai megadhatók a fejlesztés tartalmi területei szerint, illetve a fejlesztés szervezeti kereteit jelentő tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz rendelten, és a kettő kombinációjaként.

Tartalmi területek lehetnek:

            - társas kapcsolatok fejlesztése,

            - erkölcsi ismeretek, normák közvetítése,

            - közösségi érzés/tudat kialakítása, fejlesztése,

            - a társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolában és az osztályban:

Az iskola követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést.

Az osztály az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és gátlóan. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat.  Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki. Itt a Batthyány Lajos Gimnázium hagyománya, múltja jó alap. Vegye figyelembe a tanulók tapasztalati potenciálját, erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni. Ezért fontos, hogy a bejövő osztályokat megismerjük, feltérképezzük (önismereti tesztek íratása).

Az osztályfőnök irányító tevékenységének területei:

  1. Az osztályközösség szervezése. Felelősi rendszer kialakítása, folyamatos ellenőrzése, értékelése.
  2. Az iskolai munkából az osztályközösségre hárul feladatok megoldása. Rendezvények, ünnepélyek,…stb.
  3. Osztályfőnöki órák: Irodalmi művek (közösségről, családról, szerelemről, barátságról) ismertetése, elemzése, film, video megtekintése.
  4. A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a város rendezvényein való részvétel.
  5. Önismeret és önértékelés:  magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről,…stb. Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagy-e önmagadnak? Önismeret- empátia- tolerancia, figyelem a másik iránt.

 A haza és a nép ismerete úgy épül be nevelő-oktató munkánkba, hogy ez az ismeret párosuljon hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Osztályfőnököknek ajánlott az osztályfőnöki klub. Az ott látottak, hallottak, tapasztaltak felhasználhatók az osztályközösség programjainak lebonyolításában. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér! Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság).

Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat az idegen nyelv tanulására is. Iskolánknak hagyományosan jó kapcsolatrendszere van. Erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni:

  1. testvériskolák (Anglia, Franciaország, Németország);
  2. nemzetközi szaktárgyi versenyek, (Kenguru Nemzetközi Matematika Verseny, Nemzetközi Magyar Matematika Verseny,…);
  3. táborok;
  4. sítúrák;
  5. EU projektek.

A közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Gyermekeink leginkább a különböző vallásokkal, felekezetekkel, cigánysággal, esetenként fogyatékos társakkal találkoznak. Iskolánknak jól működő kapcsolata van a hitoktatókkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, akikkel az együttműködést mind tartalmasabbá kell tenni. Az iskolában a többi gyermekkel, tanulóval integráltan oktatunk sajátos nevelési igényű – elsősorban testi, érzékszervi fogyatékos – tanulókat is, ez a munka a tolerancia kialakításának fontos színtere.

A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Diákönkormányzatát iskolánk tanulóifjúsága hozza létre azon célból, hogy a diákságot képviselje a döntéshozatal és a diákélet minden szintjén. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákok által felkért pedagógus segíti, akinek kiemelt feladata a közösségfejlesztés a diák-önkormányzati munkában.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult.

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek például a következők lehetnek:

          - minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése,

- a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási rendellenességének észlelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés,

- a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, esetleg a nevelési tanácsadó segítségének kérése,

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértő véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a nevelési tanácsadó segítségével,

- kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondviselőkkel együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel

- folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel,

- a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása,

- törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló ellátása kis létszámú csoportban történik. Miután a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a tanulót ellátó intézmény legfeljebb tizenöt fős osztályban, az oktatási miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint legalább heti hat óra foglalkoztatást biztosít a számára.

Iskolánk osztályfőnökei és ifjúságvédelmi felelőse közreműködnek a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésében, és tájékoztatják a szülőket arról, hogy az ennek megfelelő ellátást a tanuló Nagykanizsa mely nevelési-oktatási intézményeiben veheti igénybe.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, felzárkóztatás,  szabadidős tevékenységek

Az iskolában az óratervben szereplő kötelező és választható órák mellett tanórán kívüli foglalkozások is zajlanak. E foglalkozások célja olyan, a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás és gyakorlat, amely nem oldható meg a tanórák keretében. Az ide tartozó formák: szakkör, önképzőkör, sportkör, énekkar, diákkör és egyéni foglalkozások. Ezen különórák rendszerét nem lehet előre részletesen kidolgozni, mert mindig igazodik a tanulói – szülői igényekhez és a tantestület lehetőségeihez. A hagyományos szakköri formát a magasabb évfolyamokon jó lenne, ha fokozatosan felváltanák a diákok szervezte önképzőkörök.

Iskolánk gondosan ápolja saját hagyományait. Erre jó alkalmat kínálnak a tanév menetében meglévő hagyományos rendezvények, versenyek, vetélkedők, előadások. A rendezvényekre való felkészülés jól kiegészíti és színesíti a tantervet.

Jogos tanulói és szülői igény lehet – különösen kisdiák korban -, hogy a gyermekek az iskolában tölthessék el a délután vagy annak egy részét. Ezt a kívánságot ki lehet elégíteni, de hagyományos napközit vagy tanulószobát csak külön indokolt tanulói vagy szülői igényre szervezünk – ezzel is erősítve a tanulók önálló munkára szoktatását.

Nagyon fontos szerepet szánunk a diákjaink délutáni, tanórán kívüli tevékenységében az iskolai könyvtárnak, ahol megtanulják az önálló könyvtárhasználatot. A könyvtár nélkülözhetetlen tartozéka az értelmiségi létformának. Iskolánk igyekszik minél többféle „különórára” vonatkozó szülői igényt kielégíteni, mégpedig lehetőség szerint a szülők kiegészítő anyagi áldozatvállalása nélkül.

Intézményünkben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, önképzőkörök, énekkar, diáksportkör, gyógytestnevelés, tanfolyam, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás.

A tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, tanulmányi versenyekre felkészítések, felzárkóztatás, énekkar, mindennapos testedzés) finanszírozását a törvényben biztosított szabadon felhasználható órakeretből és az alapórák 5 % -ából kívánjuk megoldani. A hagyományosan jól funkcionáló városi szakkörök (matematika ötödik-hatodik-hetedik-nyolcadik osztály, sakk, rajz) finanszírozásában továbbra is számítunk a pályázati lehetőségekre.

a) A tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli nevelési-oktatási tevékenységrendszer

Ehhez a területhez a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái tartoznak. Itt nagyon fontos, hogy a pedagógus munkája minél inkább igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez. Tanáraink a tantárgyakhoz kapcsolódóan előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: így – főként a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai költségvetés és tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök – lehetőség szerint – térítésmentesek.

Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagy mértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, tehetséges tanulók gondozását és a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola tantestülete dönt.

A jelenlegi helyzetben jól működő szakkörök: központi és helyi szervezésűek. Ezek fenntartására hosszabb távon is törekedünk. Központi (városi, városkörnyéki szervezésűek) szakkörök: matematika az 5., 6., 7., 8. osztálynak, rajz. Eredményesen működő iskolai szakkörök: matematika 9., 10. osztálynak; fizika, biológia, kémia 9., 10. osztálynak és a kisgimnazistáknak; számítástechnika kezdőknek és haladóknak, idegen nyelvi szakkörök (angol, német, francia, latin, olasz, orosz) igény szerint.

b) Szabadidős, kulturális és sporttevékenység

A szabadidős, kulturális és sporttevékenység szervezését, az iskola pedagógusainak és a tanulóknak a szabadidő-szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját szabadidő-szervező segíti, aki munkája során együttműködik iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal.

Napköziotthon, tanulószoba – ha a szülők igénylik – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően működhet.

Alapvető feladatunknak tartjuk tanulóink fizikai, akarati, testi nevelését. Így a testnevelés és vele a sport gimnáziumunkon belül nem egyszerűen egy tantárgy, hanem a nevelés-oktatás olyan területe, amely egyensúlyt hivatott tartani a szellemi képzés egyoldalúságával.

Az iskolai sportkörben mint szervezeti formában sportcsoportok működnek. Ezek az iskola tanulóinak nyújtanak lehetőséget sportköri és tömegsport-foglalkozásokra, versenyekre. Iskolánk délutánonként napi 2 órában tömegsport-foglalkozásokat tart.

Iskolai sportcsoport működik: sakkban, kosárlabdában, kézilabdában, tornában. A sportcsoportok heti rendszerességgel dolgoznak, s biztosítják az érdeklődő tehetségesebb gyerekek további fejlődését, a felkészülésüket különböző diákolimpiai versenyekre. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója.

Az érdeklődő tanulók számára évenként sítábort szervezünk a testnevelő tanárok irányításával. Iskolánkban hagyományosan jól működik az Országjáró Diákok Köre, mely a természetjárás megfelelő színtere. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik fontos kiegészítő formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást a sportorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól.

Nagymúltú énekkarunk az 5-8. évfolyamnak heti két órában, a 9-10. évfolyamnak heti 4 órában a tantárgyfelosztásban meghatározott módon működik. Iskolánkban mindig is meghatározó közösségi erő volt a Virág Benedek Kórus, mely működését külön  odafigyeléssel támogatjuk. Fontosnak tartjuk működő néptáncszakkörünket és a népi kismesterségekkel foglalkozó szakkörünket.

Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Ezekért térítési díj fizethető. A korrepetálások célja a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket igény szerint szervezzük. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók iskolai, városi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A szaktárgyi, sport, művészeti versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon való részvételt tehetséges tanulóink számára külön támogatással is biztosítjuk.

Fontosnak tartjuk a cserekapcsolatok, túrák, kirándulások, táborok és egyéb szabadidős foglalkozások (színházlátogatások, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények,…) pedagógiai súlyát. A nevelői-oktatói munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk, melyre minden osztály egy tanítási napot vehet igénybe. A kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy diákjaink az iskola helyiségeit és eszközeit tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák. Konkrétan ezek a következők lehetnek: számítógéptermek, ének-zene terem, rajzterem, videotermek, szaktantermek, tornatermek, nyelvi terem, stúdió, sportpályák,…

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a történelmi egyházakkal. Megfelelő számú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

c) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskola több évszázados hagyományrendszere, a több évtizedes, országosan is jelentős tanulmányi és egyéb jellegű versenyeredményei, a beiskolázás minősége, a társadalmi környezet elvárása következtében kiemelt feladatának tekinti a tehetségekkel való törődést, a tehetséges tanulók értelmes foglalkoztatását, versenyeztetését. A tanórai differenciált foglalkoztatáson túlmenően arra törekszünk, hogy a tehetséges tanulók számára az ötödik-tizedik évfolyamon érdeklődésüknek megfelelően az óratervekben rögzített mértékben szakköri kínálatot nyújtsunk. A 11-12. évfolyamon a fakultációs kínálatunk nem csak az érettségi vizsgára való felkészülést, hanem a tehetséggondozás feltételeinek biztosítását is jelenti. Az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítést valamennyi vizsgatárgyból biztosítani kívánjuk. A tantárgyi szakkörökön kívül lehetőséget biztosít az iskola ahhoz, hogy a tehetséges tanulók tanulmányi, kultúr- és sportversenyeken részt vehessenek. Minden lényeges városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi versenyre nevezzük tanulóinkat, felkészítésüket biztosítjuk, részvételüket anyagilag is támogatjuk. Az évközi, nyári szaktáborokban, külföldi tanulmányutakon részt vevő tanulóinkat a „Batthyány Középiskoláért” Alapítvány anyagilag is támogatja. A tanulmányi versenyeken kiváló eredményt elért tanulókat az iskola nyilvánossága előtt ünnepélyes keretek között elismerjük, jutalmazzuk. Ezt szolgálják az alapítványi díjak is. A tehetséggondozás színtereiről több más fejezetben is szólunk.

Tehetséges tanulóink felkészítésének sikerét figyelemmel kísérjük, rendszeresen értékeljük, a sikeres felkészítést végző tanárainkat kiemelten elismerjük.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor az osztályfőnökök az ellenőrző útján tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

  • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,
  • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,
  • gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
  • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
  • a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,
  • az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,
  • az iskola nevelési programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri annak végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatására is.

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik.

Minden szaktanárunk, akinek tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a tanulócsoportba ilyen tanuló kerül, egy félévre szóló, egyéni felzárkóztató programot készít a tanuló felzárkóztatásának segítésére. Az egyéni felzárkóztató program tartalmazza

  • a tanulási kudarc feltételezett okát (pl. munkafegyelemmel, szorgalommal, egyéni képességekkel kapcsolatos probléma, sajátos nevelési igényből eredő hátrány, stb.);
  • az egyéni felzárkóztató program keretében elérni kívánt fejlesztési célt (pl. tanulási módszerek fejlesztése, hiányzó ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése stb.)
  • az egyéni felzárkóztató program keretében tervezett tevékenységeket (pl. differenciált osztálymunkában történő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, családlátogatás, szülővel való kapcsolattartás, stb.)

A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken szaktanáronként összesítve is értékeljük.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A közoktatási törvény szerint. az a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Intézményünk ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve végzi a tanulók fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezi.

Pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

Az intézmény a közoktatási törvényben egyéni – egy-három tanuló részére szervezett –foglalkozásokra biztosított időkeretben a tehetséggondozás mellett ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását is.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint intézményünk fenntartója, rendeletben állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönt a közoktatási törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. A fenntartó önkormányzat e tárgyban alkotott, hatályos rendeletét tájékoztatásul a pedagógiai program „C” függelékében közzé tesszük.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Intézményünk rendelkezik mindazokkal az eszközökkel és felszerelésekkel, amelyek pedagógiai programunk végrehajtásához a nevelő-oktató munkánk során szükségesek, illetve, nevelő-oktató munkánkat segítik. Eszközeink és felszereléseink állapotát rendszeresen ellenőrizzük, és gondoskodunk a felújítási, karbantartási feladatok elvégzéséről, az elhasználódott, illetve elavult eszközök és felszerelések pótlásáról.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.

10. A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, az iskola kapcsolatai

A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola a város és a régió egyik legrégibb, ebből adódóan legnagyobb hagyományokkal rendelkező közoktatási intézménye. 235 éves története következtében kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó és sokoldalú, amely jól szolgálja a tanulóinak sokoldalú személyiségfejlesztését, az iskolában folyó nevelő-oktató munka feltételeinek állandó javulását. Segíti a nevelőket és a tanulókat abban, hogy megfeleljenek az iskolával szembeni szűkebb és tágabb társadalmi elvárásoknak.

Az iskola életét alapvetően meghatározza az iskola fenntartójával, a helyi, a megyei és országos közoktatás-irányítással kialakult kapcsolatrendszere. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával való kapcsolata szakszerű és korrekt, az iskola zavartalan működéséhez szükséges legfontosabb feltételeket, ha szűkösen is, de a fenntartó biztosítja. Az iskola elképzelései és törekvései összhangban vannak a városi közoktatási koncepcióban megfogalmazottakkal, az abból adódó feladatokat az iskola korrektül teljesíti.

A közoktatás-irányítás helyi és megyei szerveivel (Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Művelődési Osztálya, Zala Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési Osztálya, ZMPI) való kapcsolattartás zavartalan. Együttműködésünk (tanügyigazgatás, pedagógiai szolgáltatások igénylése stb.) természetesen elsősorban szakmai, de igazgatási tartalmú is.

Tartalmas együttműködést alakítottunk ki a város közművelődési intézményhálózatával és civil szerveződéseivel. Az együttműködés elsősorban a tanulók nevelését szolgáló rendezvények szervezésével és látogatottságával függ össze.

Szakképzési profilunkból adódóan több évtizedre visszanyúló kapcsolatrendszert építettünk ki a helyi kórházzal és orvostársadalommal. Ennek szakmai, szakképzési, egészségügyi felvilágosítási tartalmai vannak.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal és a helyi Rendőrkapitánysággal kialakított együttműködésre, a sűrűsödő magatartászavarok, szociális hátrányok enyhítése, a bűnmegelőzés és felvilágosítás kérdéseiben.

Gyümölcsöző az együttműködésünk a helyi gazdálkodó egységekkel, vállalkozói réteggel, intézményekkel. A jelentős szakképzési támogatások a folyamatos korszerűsítést és fejlesztést segítik.

Az iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzatunk határozza meg. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartását az iskola házirendjében szabályozzuk, amely – egyebek között – tartalmazza, hogy a közoktatási törvényben, továbbá más jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

Az iskola különös gonddal tervezi és szervezi a szülői házzal, a szülői szervezetekkel kapcsolatrendszerét. A kapcsolattartás színterei tanévenként két-két alkalommal rendezett közös és osztályonkénti szülői értekezlet, illetve fogadónap, amelyen valamennyi tanár részt vesz. Tanévenként négy alkalommal az iskolai szülői munkaközösség ülést tart, amelyen az iskola igazgatója és a szülői munkaközösséget segítő, nevelőtestület által megválasztott nevelő ad tájékoztatást az iskolai élet valamennyi lényeges kérdéséről, és elvégzi a törvény által előírt egyeztetéseket. A fentieken túlmenően az iskolai rendezvényekre a szülők minden esetben meghívást kapnak.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

Az ingyenes szolgáltatások körében a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére szervezzük meg. Az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az intézményünk által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

A szülők és a tanulók hatékony tájékoztatása céljából pedagógiai programunkat az iskola honlapján helyezzük el. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése folyamán meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk. Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke!

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját a pedagógiai programunk részeként készítjük el, és azzal együtt rendszeresen felülvizsgáljuk, az iskola-egészségügyi szolgálattal véleményeztetjük. Az iskolai egészségnevelési program tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is.

Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programot a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza.

Az iskola helyi tanterve

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az iskolában középiskolai nevelés és oktatás folyik, amelynek színterei a gimnázium és az egészségügyi szakközépiskola.

A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. Az intézményben hagyományosan négyévfolyamos gimnázium és 1991 óta nyolcévfolyamos gimnázium működik. A nyolcévfolyamos gimnázium évfolyamonként egy vagy két tanulócsoporttal, a négyévfolyamos gimnázium a demográfiai helyzettől és az épület befogadóképességétől függően évfolyamonként 3-5 osztállyal működik.  A beiskolázás érdeklődési köröknek megfelelően speciális tantervű idegen nyelvi osztályba, reál, humán és általános tantervű gimnáziumi osztályokba történik, illetve a kerettanterv bevezetésével emelt szintű idegen nyelvi, emelt szintű matematika, reál, humán osztályokba.

A nyolcévfolyamos gimnázium nevelési-oktatási programja elsősorban a tehetséggondozást, a jó értelemben vett elitképzést szolgálja. Ennek megfelelően beiskolázása felvételi eljárással történik. Az ötödik-hatodik évfolyamon a tanulók alapfokú tanulmányainak megerősítésére, az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatására törekszünk valamennyi tantárgy keretében. Ebben a szakaszban kell képessé tenni őket a hetedik évfolyamon belépő új ismeretkörök, tantárgyak tanulására. Általános célként fogalmazzuk meg az olvasás megszerettetését, az önművelés igényének kialakítását, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztését, az absztrakt gondolkodás kialakítását. A hetedik-tizedik évfolyam programjának tervezésekor a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményeit.  műveltségi területeinek követelményeit, a tanulók életkorából adódó biológiai és pszichológiai serdülés jellemzőit vesszük figyelembe. Valamennyi tantárgy keretében törekedni kell az absztrakt logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre, megoldási hipotézisek kezelésére, az egyéni adottságokra és képességekre épülő érdeklődési körök kialakítására, az általános műveltség leglényegesebb elemeinek elsajátítására. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam programját az érettségi vizsga követelményei, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra felkészülés, a továbbtanulási szándéknak megfelelő egyéni érdeklődés kielégítése határozza meg.

A négyévfolyamos gimnáziumban a kilencedik-tizedik évfolyamon érdeklődés szerinti tanulócsoportok szerveződnek. A nyelvi, reál, és humán osztályok a kilencedik-tizedik évfolyamon még nem „szakosodnak”, de tanórai és tanórán kívüli (pl. szakköri) foglalkozásaik, a lehetséges csoportbontások érdeklődésüknek megfelelően bonyolódnak. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam programját pedig az érettségi vizsgatantárgyak megválasztásával a továbbtanulási szándék határozza meg. Az érettségi vizsga kötelező tantárgyait mindenki tanulja, a fakultációs program pedig választás alapján alakul ki. Az iskola hagyományai, több évtizedes jelentős eredményei, a beiskolázás minősége következtében elsősorban az emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítést tervezzük, lehetőséget teremtve természetesen az alapszintű érettségi vizsgára is.

Az egészségügyi szakközépiskola beiskolázása tanévenként egy osztályba történik. A szakközépiskola középiskolai évfolyamain érettségi vizsgára valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra felkészítés folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett a 9-10. évfolyamon pályaorientációs, a 11-12. évfolyamon szakmai előkészítő ismeretek oktatása is folyik. Az érettségi vizsga utáni szakképzés megalapozása, a szakközépiskola jellegének megőrzése céljából az egészségügyi alapismeretek is választható vizsgatantárgy.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait – a szakképzési évfolyamok kivételével – a helyi tanterv óratervei tartalmazzák. A tantárgyanként előírt tananyagot és követelményeket –az emelt szintű oktatás, a fakultáció és a nyelvi előkészítő évfolyam kivételével – teljes egészében a kerettanterv határozza meg, az emelt szintű oktatás, a fakultáció és a nyelvi előkészítő évfolyam keretében tanított tantárgyak tananyagát és követelményeit a pedagógiai program 3. sz. melléklete tartalmazza.

A helyi tanterv alábbiakban közölt óraterveit – a nyelvi előkészítő évfolyam óraterveit kivéve – felmenő rendszerben, 2003. szeptember 1-jétől vezetjük be. A nyelvi előkészítő évfolyam óraterveit 2004. szeptember 1-jétől alkalmazzuk.

Gimnázium

Óraterv típusa: Nyolc évfolyamos gimnázium, 5-8. évfolyam

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

3

2

2

2

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

Informatika

2

2

1

1

Természetismeret

2

2

 

 

Fizika

 

 

2

2

Biológia

 

 

2

2

Kémia

 

 

2

2

Földrajz

 

 

2

2

Ének-zene

1

1,5

1

1,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1,5

1

1,5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Ember és társadalomismeret, etika

 

 

1

 

Összesen:

24,5

24,5

29

29

Óraterv típusa: Nyolc évfolyamos gimnázium,  9-12. évfolyam

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4,5

4,5

4,5

5

Történelem

2

2

3,5

3,5

Emberismeret és etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

5

5

5

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika

2

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

1

2

3

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének zene

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek 

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

2

2

Összesen:

31,5

31,5

33

32,5

A nyolc évfolyamos gimnázium
5-12. évfolyamára vonatkozó óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem és állampolgári ismeretek (5-8. évf.)

Hon és népismeret (5-6. évf.)

Történelem és állampolgári ismeretek (5-8.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Informatika (5-8.évf.)

Technika és életvitel (5-8.évf)

Informatika (5-8.évf.)

Természetismeret (5-6.évf.)

Egészségtan (6.évf.)

Természetismeret (5-6.évf.)

Biológia (8.évf.)

Egészségtan (8.évf.)

Biológia (8.évf.)

Ének-zene (5-6.évf. és 9-10.évf.)

Tánc és dráma (5-6.évf. és 9-10.évf.)

Ének-zene (5-10.évf.)

Rajz és vizuális kultúra

Mozgókép és médiaismeret (8.évf.)

Rajz és vizuális kultúra (5-8.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv  minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. A fentiek miatt az 5. illetve 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatókban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon és az iskoláról készült beiskolázási anyagokon erről a jelentkezőket és szüleiket tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. Valamennyi tanuló a 11. és 12. évfolyamon a fakultációs órakeretből legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv, a matematika és az informatika tantárgyak, a 9-12. évfolyamon az első idegen nyelv, a második idegen nyelv és az informatika tantárgyak.

Óraterv típusa: Négy évfolyamos gimnázium, emelt szintű idegen nyelvi osztály

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

5

Történelem

2

2

3,5

3,5

Emberismeret és etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

6

6

5

5

2. Idegen nyelv

3

2,5

3

3,5

Matematika

3

3

4

4

Informatika

2

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

3

3

Összesen:

31

31,5

32,5

32

Négy évfolyamos gimnáziumi emelt szintű idegen nyelvi (angol, német) osztály
óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.

Tánc és dráma (9-10.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. Valamennyi tanuló a 11. és 12. évfolyamon a fakultációs órakeretből legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első idegen nyelv, a második idegen nyelv és az informatika tantárgyak.

Óraterv típusa: Négy évfolyamos gimnáziumi, emelt szintű matematika

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

5

Történelem

2

2

3,5

3,5

Emberismeret és etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

5

5

4

4

2. Idegen nyelv

2

2

4

4

Matematika

5

5

5

5

Informatika

2,5

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

1,5

2

2,5

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

3

3

Összesen:

31,5

31,5

33,5

33

Gimnáziumi emelt szintű matematika osztály
óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.

Tánc és dráma (9-10.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret  (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. Valamennyi tanuló a 11. és 12. évfolyamon a fakultációs órakeretből legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és második idegen nyelv, matematika és informatika tantárgyak.

Óraterv típusa: Négy évfolyamos gimnáziumi, reál

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

5

Történelem

2

2

3,5

3,5

Emberismeret és etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

5

5

4

4

2. Idegen nyelv

2

2

4

4

Matematika

4

4

4

4

Informatika 

2

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2,5

2

2

 

Biológia

 

2,5

2

2

Kémia

2,5

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

3

3

Összesen:

31

31,5

32,5

31,5

 A gimnáziumi reál osztály
óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Tánc és dráma (9-10.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret  (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. Valamennyi tanuló a 11. és 12. évfolyamon a fakultációs órakeretből legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és a második idegen nyelv, a matematika és informatika tantárgyak.

Óraterv típusa: Négy évfolyamos gimnáziumi, humán

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

5

4,5

4

5

Történelem

3

3

3

3

Emberismeret és etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

5

5

4

4

2. Idegen nyelv

2

2

4

4

Matematika

3

3

4

4

Informatika

2

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

3

3

Összesen:

31

31,5

32

31

A gimnáziumi humán osztály
óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Tánc és dráma (9-10.évf.)

Ének-zene (9-10.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép-és médiaismeret (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

 

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. Valamennyi tanuló a 11. és 12. évfolyamon a fakultációs órakeretből legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és második idegen nyelv  és informatika tantárgyak.

Óraterv típusa: Öt évfolyamos gimnázium 9. (nyelvi előkészítő) osztálya

       Idegen nyelv (angol/német):                                                                            15 óra

       Informatika:                                                                                                       5 óra

       Testnevelés                                                                                                        5 óra

       Magyar nyelv és irodalom                                                                                 1 óra

       Történelem                                                                                                        1 óra

       Matematika                                                                                                        1 óra

       Osztályfőnöki                                                                                                     1 óra

       Nyilvános beszéd                                                                                               1 óra

       Összesen:                                                                                                         30 óra

Az öt évfolyamos gimnáziumi osztály 10-13. évfolyamának az óraterve megegyezik a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály 9-12. évfolyamos óratervével.  Az öt évfolyamos gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót a 9. évfolyamon heti 15 órában tanult nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére.

Az óraterv a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

Tervezett csoportbontások: Az idegen nyelv  és az informatika.

Egészségügyi Szakközépiskola

Óraterv típusa: Négy évfolyamos szakközépiskolai

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

 

 

1

 

Idegen nyelv

5

5

5

5

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

1

1

 

 

Rajz és vizuális kultúra

 

 

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

1

1

 

 

Földünk és környezetünk

1

1

 

 

Biológia

2

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Informatika

2

2

 

 

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek

2

2

6

5

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

2

2

2

3

Fakultáció (érettségire felkészítő)

 

 

2

2

Összesen:

30

30

31

31

A szakközépiskolai ( egészségügyi) osztály
 óratervének magyarázata
  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

 

 

 

 

 

 

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek (9-12.évf.)

Általános és személyiség-lélektan, Fejlődéslélektan és szocializáció, Egészséggondozás, Szociálpszichológia, Mentálhigiéné, Az emberi test

Egészségügyi alapismeretek (11-12.évf.)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (9-12.évf.)

Szakmai kommunikáció, Gondozástan

Egészségügyi alapismeretek gyakorlat (11-12.évf.)

 

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) Az egészségügyi szakközépiskola elsődleges funkciója az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra, illetve az érettségi utáni szakképzésben való részvételre készítse fel a tanulókat. A 9-10. évfolyamon  az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3–3 órájából 1-1 órát az idegen nyelv és az informatika heti óraszámának növelésére  fordítunk A szakmai előkészítő ismeretek beépítése a helyi tantervbe a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX. 21.) OM rendeletnek a 10/2003 (IV. 28.) OM rendelettel megállapított, 2003. szeptember 1-jétől hatályos 2. sz. melléklete alapján történik.

d) A 9-12. évfolyamon a kerettantervi rendelet előírásainak megfelelően a biológia oktatását és az érettségire felkészítést végig biztosítjuk. Valamennyi tanuló a fakultációs (érettségire felkészítés) kínálatból legalább 2 órát köteles választani. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják. Az iskola a választható érettségi vizsgatárgyak között az egészségügyi alapismereteket is biztosítja.

e) Tervezett csoportbontás: Az idegen nyelv és informatika tantárgyak, valamint az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok.


 

A helyi tanterv alábbiakban közölt óraterveit felmenő rendszerben 2006. szeptember 1-től vezetjük be. Második idegen nyelvként az eddigi angol, német, francia és latin nyelvek mellett 2006. szeptember 1-től választható az olasz és az orosz nyelv is.

 

 

Gimnázium

Óraterv típusa: Nyolc évfolyamos gimnázium, 5-8. évfolyam

 

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

Informatika

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

 

 

Fizika

 

 

2

2

Biológia

 

 

2

2

Kémia

 

 

2

2

Földrajz

 

 

2

2

Ének-zene, tánc és dráma

2

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Ember és társadalomismeret, etika

 

1

 

 

Összesen:

24,5

24,5

29

29

 
 
 

 

 
Óraterv típusa: Nyolc évfolyamos gimnázium,  9-12. évfolyam

 

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4,5

4,5

4

5

Történelem

2

2

3

3

Emberismeret és etika

 

 

 

1

1. Idegen nyelv

5

5

3

3

2. Idegen nyelv

3

3

5

5

Matematika

4

4

4

4

Informatika

2

 

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene, tánc és dráma

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek 

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

4

4

Összesen:

31,5

31,5

33

33

 
 
 
 

 

 
A nyolc évfolyamos gimnázium
5-12. évfolyamára vonatkozó óratervének magyarázata

 

  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem és állampolgári ismeretek (5-8. évf.)

Hon és népismeret (5-6. évf.)

Történelem és állampolgári ismeretek (5-8.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Informatika (5-8.évf.)

Technika és életvitel (5-8.évf)

Informatika (5-8.évf.)

Természetismeret (5-6.évf.)

Egészségtan (6.évf.)

Természetismeret (5-6.évf.)

Biológia (8.évf.)

Egészségtan (8.évf.)

Biológia (8.évf.)

Ének-zene (5-6.évf. és 9-10.évf.)

Tánc és dráma (5-6.évf. és 9-10.évf.)

Ének-zene (5-10.évf.)

Rajz és vizuális kultúra

Mozgókép és médiaismeret (8.évf.)

Rajz és vizuális kultúra (5-8.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv  minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. A fentiek miatt az 5. illetve 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatókban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon és az iskoláról készült beiskolázási anyagokon erről a jelentkezőket és szüleiket tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv, a matematika és az informatika tantárgyak, a 9-10. évfolyamon a matematika, a 9-12. évfolyamon az első idegen nyelv, a második idegen nyelv és az informatika tantárgyak.

 

 

 

 

 

 

 
Óraterv típusa: Gimnáziumi speciális nyelvi ötévfolyamos tagozat

 

 

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

9

10

11

12

13

Magyar nyelv és irodalom

3

3

4

4

4

Történelem

2

2

2,5

3

3

Matematika

3

3

3

3

4

1. idegen nyelv

8

7

7

3

3

2. idegen nyelv

4

3

3

7

7

Fizika

 

2

2

2

 

Biológia

 

 

2

2

2

Kémia

 

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

 

2

2

 

 

Informatika

5

2,5

 

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

 

1

Ember- és társadalomismeret, etika

 

 

 

1

 

Ének-zene, tánc és dráma

1

1

1

 

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

 

Művészetek

 

 

 

1

2

Testnevelés és sport

3,5

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Fakultáció

 

 

 

4

4

Összesen:

31,5

31,5

31,5

33

33

 

Gimnáziumi öt évfolyamos speciális nyelvi tagozat (angol, német) óratervének magyarázata

 

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (10-13.évf.)

Társadalomismeret (10-13.évf.)

Történelem (10-13.évf.)

Ének-zene (9-11.évf.)

Tánc és dráma (9-11.évf.)

Ének-zene (9-11.évf.)

Művészetek (12-13.évf.)

Mozgókép és médiaismeret (12-13.évf.)

Művészetek (12-13.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 12-13. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) A 9. nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók kiemelt nyelvi és informatikai képzést kapnak (12 órában idegen nyelvet, 5 órában informatikát tanulnak), a többi órában az érettségi tantárgyak alapozása és a készségtárgyak tanítása történik.

e) Tervezett csoportbontások: Az első idegen nyelv, a második idegen nyelv és az informatika tantárgyak.


 

Óraterv típusa: Gimnáziumi reál osztály (matematika – történelem tagozat)

 

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

3,5

4

4

Történelem

3

3

3

3

Emberi- és társadalomismeret, etika

 

 

 

1

1. Idegen nyelv

4

4

4

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

5

5

4

4

Informatika

2,5

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

3

 

Biológia

 

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene, tánc és dráma

 

 

2

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

4

4

Összesen:

31,5

31,5

33

33

 

 

 

 

 

 

 

Gimnáziumi reál osztály (matematika – történelem tagozat) óratervének magyarázata

 

  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (11-12.évf.)

Tánc és dráma (11-12 évf.)

Ének-zene (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret  (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és második idegen nyelv, matematika és informatika tantárgyak.

 
Óraterv típusa: Gimnáziumi, reál osztály (természettudományos tagozat)

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

3,5

3,5

4

4

Történelem

2,5

2

3

3

Ember és társadalomismeret, etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

4

4

4

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika 

2,5

1

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

3

3

2

 

Biológia

 

2

3

3

Kémia

3

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene, tánc és dráma

 

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

4

4

Összesen:

31,5

31,5

33

33

 

 

 

 

 

 

 A gimnáziumi reál osztály (természettudományos tagozat)
óratervének magyarázata

 

  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (10-12.évf.)

Tánc és dráma (10-12.évf.)

Ének-zene (10-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép és médiaismeret  (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és a második idegen nyelv, a matematika és informatika tantárgyak.

 
Óraterv típusa: Gimnáziumi humán osztály

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

5,5

5,5

5

5,5

Történelem

3

3

4

4

Ember- és társadalomismeret, etika

 

 

1

 

1. Idegen nyelv

4

4

4

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3,5

Informatika

2

 

 

 

Bevezetés a filozófiába

 

 

 

1

Fizika

2

2

2

 

Biológia

 

2

2

2

Kémia

2

2

 

 

Földünk és környezetünk

2

2

 

 

Ének-zene, tánc és dráma

1

1

1

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Művészetek

 

 

1

2

Fakultáció

 

 

4

4

Összesen:

31,5

31,5

33

33

 
 
 
 

 

A gimnáziumi humán osztály
óratervének magyarázata

 

  1. Tantárgyi integráció

 

Befogadó tantárgy

Beintegrált tantárgy vagy modul

Az integrált tantárgy elnevezése

Történelem (9-12.évf.)

Társadalomismeret (9-12.évf.)

Történelem (9-12.évf.)

Ének-zene (9-11.évf.)

Tánc és dráma (9-11.évf.)

Ének-zene (9-11.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

Mozgókép-és médiaismeret (11-12.évf.)

Művészetek (11-12.évf.)

 

b) Az óraterv minden évfolyamon a kötelező órákon felüli nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezért a 8. osztályosok számára elkészített pályaválasztási tájékoztatóban az iskolának ezt közzé kell tennie, a nyílt napokon a jelentkezőket erről tájékoztatni kell. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nem kötelező tanítási órákon való részvételt vállalja és ennek jogszabályban rögzített jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

c) A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszámot döntően a fakultációs lehetőségek biztosítására, az emelt szintű és középszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre fordítjuk. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból csak emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik, a középszintű érettségire felkészítést a magas alapóraszámok biztosítják.

d) Tervezett csoportbontások: Az első és második idegen nyelv  és informatika tantárgyak.


 

A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium

és Egészségügyi Szakközépiskola

Pedagógiai Program helyi tantervének módosítása

Érvényes a jóváhagyás után 2008. szeptembertől 1-től

 

Nagykanizsa, 2007. szeptember 30.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. Az alapozó szakaszban– az 5-6. évfolyamokon – részben szakrendszerű, részben nem szakrendszerű oktatás történik.

 

A Kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50 %  -ában nem szakrendszerű oktatás folyik.

A Kt. 133.§ (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik – hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

 

         A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában a nyolcosztályos gimnáziumi képzést érinti a fenti törvénymódosítás az ötödik – hatodik évfolyamokon. A nevelőtestület döntése alapján iskolánkban a foglalkozási időkeret 25 % -ában (7 tanítási óra) történik nem szakrendszerű oktatás 2008. szeptemberétől az ötödik évfolyamon.

 

A nem szakrendszerű oktatás célja:

 

a/ a korábbinál több időben folyjon az alapképességek fejlesztése:

 

- kommunikációs képességek,

- olvasás – szövegértés – szövegalkotás,

- problémamegoldás fejlesztése,

- kulcskompetenciák megalapozása,

- egyéni tanulás kompetenciájának fejlesztése.

 

b/ hogy kialakuljon:

 

- a kritikus gondolkodás,

- a kreativitás,

- a problémamegoldó képesség,

- a kezdeményező képesség,

- esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség.

 

 

A helyi tanterv átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:

 

- kommunikációs képességek erősítésére,

- az információszerzés - , és feldolgozás képességének fejlesztésére,

- a szociális kompetenciák fejlesztésére,

- az egyéni tanulás képességének tanítására,

- a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.

 

A tanulással kapcsolatos motiváló módszerek:

 

- tanári magyarázat,

- csoportmunka,

- kutató-felfedező módszer,

- kooperatív módszer,

- projekt módszer.

 

         A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola helyi tantervének tantárgyi struktúrájában, óratervében – a nevelőtestület döntése alapján – a nem szakrendszerű oktatás az alábbi tantárgyak keretében történik 2008. szeptemberétől:

 

 

         magyar nyelv és irodalom                                  heti 2 óra

         matematika                                                        heti 2 óra

         ének-zene, tánc és dráma                                             heti 1 óra

         rajz- és vizuális kultúra                                      heti 1 óra

         osztályfőnöki                                                      heti 1 óra

 

Az 5-6. évfolyam óraterve az 5. évfolyamon 2008/2009. tanévtől a 6. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől érvényes.

 

 

Gimnázium

Óraterv típusa: Nyolc évfolyamos gimnázium, 5-8. évfolyam

 

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

 

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

4(2)

4(2)

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

4(2)

4(2)

4

4

Informatika

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

 

 

Fizika

 

 

2

2

Biológia

 

 

2

2

Kémia

 

 

2

2

Földrajz

 

 

2

2

Ének-zene, tánc és dráma

2(1)

1(1)

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1(1)

1(1)

1

1

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2

2

Osztályfőnöki

1(1)

1(1)

1

1

Ember és társadalomismeret, etika

 

1

 

 

Összesen:

24,5

24,5

29

29

 

Az óratervi táblázatban az 5., 6. évfolyam oszlopában a zárójelben szereplő óraszámok a nem szakrendszerű oktatás heti óraszámait jelölik.


 

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei és az átlépés lehetőségei

Általánosságban: Minden évfolyam esetében az előírt tanulmányi követelmények legalább elégséges osztályzattal minősített teljesítése a tanév végére.

A teljesítés módjai:

  1. A tanévben szerzett érdemjegyek alapján

Az osztályzat a tanév során változatos formában szerzett folyamatos, egyenletes elosztású értékelések alapján kialakult szaktanári vélemény minden tantárgyból a magatartás és szorgalom kivételével. A magatartás és szorgalom osztályzatot az osztályfőnök adja a diákönkormányzat és a szaktanárok véleményének kikérése után.

Az érdemjegyek és az osztályzat közti logikátlan kapcsolat esetén a nevelőtestület felkérheti a szaktanárt az eset magyarázatára. Meggyőző érvek esetén az osztályzatot az osztályozó értekezlet a tanév végén jóváhagyja. Ennek hiányában azt a tanuló javára módosítja.

Osztályzatot szerez a tanuló a kötelező és az általa választott tanórák foglalkozásaiból. A magasabb évfolyamra lépés tekintetében minden osztályzatot figyelembe kell venni.

A magasabb évfolyamra történő lépésről szóló döntést osztályozó értekezleten a nevelőtestület mondja ki.

Ideiglenesen felsőbb évfolyamon folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelmények teljesítésére a nevelőtestülettől határidőt kapott – e határidő elérésig.

A tanévtől eltérő ütemű továbbhaladásra – kérelmet követően – az igazgató ad engedélyt.

b) Tanulmányok alatti vizsgán

A tanév alatti vizsgák részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése

  1. Bemeneti mérés

Azt a célt szolgálja, hogy az intézménybe kerülő tanuló ismereteinek szintjét megállapíthassuk, jelzéseket kapjunk a képességekről, a várható teljesítményekről, informálódhassunk a személyiségjegyekről. Konkrétan a nyelvi csoportbeosztások differenciációja, a matematikai beosztások előkészítése, adatszolgáltatás felkészítő munka szervezéséhez, bázishelyzet megállapítása az osztályfőnöki nevelési terv elkészítéséhez, sajátos képességekre épülő tanórán kívüli tevékenységi irányok tervezése érdekében az első tanítási órákon elvégzendő.

Módszere: adat- és feladatlap, különböző szinteknek megfelelően összeállított kérdőív.

A feldolgozás után a szaktanár ill. az iskolavezetés munkájának alapját képezi az anyag.

  1. Tanév közben

A tanulókkal kapcsolatban fogalmainkat az alábbi táblázat szerint kezeljük:

 

Pedagógiai tevékenység

Módszer

Funkció

Cél

értékelés

1. mérés írásban

a) minősítő,

kategorizáló

 

- érdemjegy, osztályzat

szerzése

- fejlesztés

b) diagnosztizáló,

elemző

- differenciálást elősegítő

- tervezéshez

információszerzés

- rangsor felállítása

- tendencia felismerése

2. megfigyelés,

beszélgetés,

kikérdezés stb.

döntően szóban,

ritkán gyakorlati

feladattal

a) minősítő

- érdemjegy, osztályzat

szerzése

b) motiváló

- érzelmi töltés fokozása

Minősítő funkció

Ennek alkalmazásával jutnak érdemjegyekhez a tanulók, melyekből félévkor és év végén osztályzat születik. Mindkét lépésben óriási a felelősége a pedagógusnak:

  • köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét,
  • nem sértheti a gyermek  jogaira vonatkozó rendeleteket,
  • be kell tartania a közoktatási törvénynek a pedagógus kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit.

A mérési célok lehetnek:

  • Lezáró – minősítő (szummatív): a témazáró dolgozatok formájára hasonlító, írásbeli forma, feladatlap az eszköze;
  • Egy szakaszt lezáró: főként szóbeli úton szerzett információ az elsajátított ismeretek rögzülésének megállapítására, a gondolatok tételszerű kifejtésének képességfejlesztése céljával;
  • Fejlesztési célú: témakör közben részlépések sikeres elvégzésének mérése, a legközelebbi feladatok megállapításának céljával. Ha megerősítő jelleggel végezzük, érdemjegyet nem adunk rá;
  • Formatív értékelés: az óra alatti munka szöveges értékelése többszöri megnyilatkozás esetén vagy egy kérdéskör alaposabb kifejtése után. A tanuló itt érdemjegyet kap;
  • Differenciálást eldöntő: főként év elején az iskolába lépéskor vagy nyelvi csoportbontások kialakításához a meglévő tudás ellenőrzésére, azonos szinten álló tanulók csoportba sorolására használjuk a hatékonyabb munka megalapozásához, csoport-kompatibilis tanári módszerekkel.

Minden mérési cél alkalmazása előtt a tanterv szempontjából kell átgondolni a feladatokat. A jó feladatlaptól elvárjuk: legyen könnyen átlátható, ne egymásból következők legyenek a feladatok, egy feladat túl sok részkérdést ne tartalmazzon, változatos, sokféle feladatból álljon, fogalmazzon meg minimális és lehetséges szinteket. A minimálissal kezdődjön, mondatai a kérdő vagy felszólító szóval induljanak. A feladatlap képe a tanári munkának.

A feladatok nehézségi fokait minden pedagógusnak ismernie kell. Ezek: 

  • választás;
  • közlés;
  • értelmező;
  • problémamegoldó;
  • kombinált.

A nehézség a számok emelkedésével fokozódik. A követelmények szerint kell eldönteni, melyik a legfontosabb kérdés, a pontértékeket ehhez kell igazítani, azokat a tanuló tudomására kell hozni.

Az egzakt mérést segítő módszernek az alábbiakat tartjuk:

  • minimumkövetelmények felállítása,
  • tesztmódszer alkalmazása,
  • közösségi értékelés,
  • pozitív egyéni aktivitás honorálása.

A fenti feladatformákat szóbeli és írásbeli ellenőrzésre egyaránt használjuk. Arányuk már tantárgyi jelleget tükröz, de figyelemmel kell lenni egyéni képességekre és a vizsgakövetelményekre is.

A tantárgy hatékony oktatása érdekében minden tanár joga eldönteni ezek alkalmazásának arányait, formai megoldásait. Az iskolában van belső norma, ez nyilvános, egzakt, ellenőrizhető követelmény a munkaközösségek szintjén.

Az osztályozás eszköztárában klasszikus, hasznos pedagógiai módszerek vannak, ezeket nem szabad elvetni, száműzni a gyakorlatból (ösztönzés, elismerés, rosszallás, jutalmazás, büntetés). Nem szabad a tudás értékelésekor a szorgalomnak, igyekezetnek hangsúlyt kapnia.

A hibákat leginkább a dolgozatok tükrözhetik. Ezek megíratásának sikerességét – az eredmények felől nézve – már a tanítás megtervezésekor alapozzuk. A dolgozatírás fázisai: előkészítés, összeállítás, íratás, javítás, értékelés, kiosztás. Mindegyiket lehet jól és rosszul csinálni. Az előkészítés során korrekt megtanítás, a követelmények megvilágítása folyik, kellő gyakorlás, ismétlés. Az összeállításkor a jó feladatlap követelményeinek teljesítését várjuk el. Nyitott típusú feladatok javítása nehéz lesz. Megíratás közben ne legyen zavaró a tanári magatartás. A javítást hibaelemző, pontrendszerű értékelés kövesse. Ez térjen ki a tanulói hiányosságokra. A mérési eredmény érdemjegyre váltásához nincsenek szabályok. A standard mérések alapján történő osztályozás lehetetlen és igazságtalan. Az érdemjegy következetes, tanári tekintélyt tartó legyen.

Az egyénre alkalmazott módszer esetében alapelvként tartjuk számon:

  • érvényesüljön az ösztönző – fejlesztő hatás és a folyamatosság
  • személyre szabott legyen
  • megfelelő arányba álljon a szó- és írásbeli forma
  • figyelembe vegye a munkaközösségek követelményrendszerét
  • ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű
  • biztosítsa a javítás lehetőségét
  • minden tantárgy, munkakör követelményeit, a kihágások következményeit világos megfogalmazásban előre az érintettek tudomására kell hozni.

Tanulók esetében a teljesítményt ötfokozatú skála alapján érdemjegyekkel fejezzük ki, miközben:

  • tanév végén az egész évi teljesítmény érvényesül
  • az osztályzat félévkor az ellenőrzőbe, tanév végén a bizonyítványba kerül
  • az érdemjegyek minimális száma félévenként: heti óraszám +1
  • elismerjük a tanórai aktivitást, a plusz munkát
  • az érdemjegyek megszerzésének változatos formáit biztosítjuk (tanóra, házi versenyek, vetélkedők, felmérők, stb.)

Elemző funkció

Az értékelésnek ezt a módját a teljesítmények összevetése céljából végezzük. Használható különböző műveltségterületek arányainak megállapítására, iskolák, osztályok összevetésére, korosztályok, nemi eltérések kimutatására stb. A következtetéseknek mérésen kell alapulniuk. Ilyen esetben a mintavétel arányaira ügyelni kell, ami függ az elemzés céljától. A rangsort mindig a normához való viszony alapján állítjuk fel.

Kimeneti mérés

A hozzáadott pedagógiai érték megállapítására irányul e tevékenység. Két lehetőség kínálkozik a megvalósításra:

  • érettségi eredményességének értékelése
  • felsőoktatási intézményekbe jutottak, munkába állók, OKJ-s szakmát megszerezni kívánók számbavétele.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei, formái

Magatartás

   példás az a tanuló, aki

            - a környezetében lévő értékeket óvja, ezt másoktól is elvárja,

            - egyéniségét fejleszti, a társadalomban elfogadott normák szerint él,

            - vállalásait, a kapott feladatokat színvonalasan teljesíti, vállalásai összhangban       vannak fejlődésével,

            -  írásbeli intést és annál súlyosabb büntetést nem kapott,

            -  legfeljebb 1 igazolatlan órája van fel nem róható okból kifolyólag.

   jó  az a tanuló, aki

            - a környezetében levő értékeket óvja,

            - a társadalomban elfogadott normák szerint él,

            - vállalásait, megbízatásait elfogadhatóan teljesíti,

            - legfeljebb osztályfőnöki írásbeli intése van,

            - legfeljebb 1 nap igazolatlan hiányzása van.

   változó az a tanuló, aki

            - a környezetében levő értékeket nem mindig tiszteli és nem óvja,

            - kisebb anomáliákkal rendelkezik az erkölcsi elvárásokhoz képest,

            - írásbeli igazgatói intést vagy ennél magasabb fokú büntetést kapott,

            - legfeljebb 3 nap igazolatlan hiányzása van,

   rossz az a tanuló, aki

            - a környezetében levő értékeket károsítja,

            - magatartásában komoly eltérés van az erkölcs elvárásaihoz képest,

- a félév során fegyelmi büntetést kapott

            - a közösség pillanatnyi fejlettségi szintjének akaratlagos csökkentésével bomlaszt.

(Az osztályzatot az osztályfőnök a tanárok és a diákok véleményének meghallgatása után állapítja meg.)

Szorgalom

   példás, aki

- képességei maximális szintjét törekszik elérni mind a tanulmányi, mind a közösségi munkában,

   jó, aki

            - a fenti mércét legalább 75 %-os gyakorisággal közelíti meg,

   változó, aki

            - legalább fele részben teljesít,

   hanyag, aki

            - ennél rosszabb mutatókkal rendelkezik.

(Az osztályzatok megállapítása hasonló a magatartásnál leírtakkal.)

1.Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat – a tánc és dráma modul kivételével – témánként külön értékeljük úgy, hogy az integrált tantárgyakon belül, az egyes témák értékelésekor a tanuló befogadó tantárgyban és a modultantárgyban nyújtott teljesítményére külön érdemjegyet kap, abban az esetben, ha az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítették.

A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. Ebben az esetben a tanuló teljesítményének értékelése az adott témakörben egyetlen érdemjeggyel történik, azt is feltüntetve, hogy az értékelés a befogadó tantárgyban vagy a modultantárgyban nyújtott teljesítményre vonatkozik.

A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a befogadó tantárgyban és a modultantárgyban nyújtott teljesítményt külön értékeljük. Az így kapott rész-osztályzatokat az integrált tantárgyra adott osztályzat meghatározásánál olyan súllyal vesszük figyelembe, mint amilyen súllyal a befogadó tantárgy, illetve a modultantárgy félévi vagy évi összes óraszáma az integrált tantárgy összes óraszámában megjelenik.

A tanulók tánc és dráma modulban nyújtott teljesítményét érdemjeggyel nem értékeljük, az integrált tantárgy (ének-zene) félévi és év végi osztályzatának kialakításakor nem vesszük figyelembe.

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 5. sz. melléklet tartalmazza minden olyan tantárgyból, amelyből iskolánkban középszintű érettségi vizsga tehető.

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket az 6. sz. melléklet tartalmazza.

         Az egészségügyi szakközépiskola szakmai programja

A szakképző évfolyamon lehetőséget teremtünk arra, hogy igény esetén az alapműveltségi vizsga után ápolási asszisztens képzés is induljon. Az egészségügyi, ill. szociális szféra középfokú szakember utánpótlását biztosító képzési formák döntő többsége azonban érettségire épülő. Jelenleg ápolóképzés folyik nappali és levelező tagozaton, de igényektől függően akár tanévenként  is más-más képzést indítunk. A nagykanizsai kórházzal való szakmai kapcsolatunknak köszönhetően a klinikai gyakorlati képzést és annak feltételeit a kórház minden esetben vállalja. Lehetséges további képzések: csecsemő- és gyermekápoló, fogászati asszisztens, egészségügyi operátor, szociális asszisztens. Az érettségire épülő képzéseket csakis a szakminisztérium által összeállított és engedélyezett központi programok alapján szervezzük. A jelenleg folyó ápolóképzés központi programjának óraterve az alábbi:

I . Ápolástudomány

Ápoláselmélet                                                                       216 óra

Ápoláspszichológia                                                               108 óra

Ápolásetika                                                                           72 óra

Egészség és ápolás általános elvei (egészséggondozás)        90 óra             

                                                                       összesen:         486 óra, 14%

II. Bevezetés az orvostudományokba

Belgyógyászat                                54 óra

Sebészet                                                                                36 óra

Pathologia                                                                             36 óra

Gyógyszertan                                                                        72 óra

Oxyologia                                                                             36 óra

Pszichiátria                                                                            54 óra

Menthalhygiene                                                                    36 óra

Gyermekgyógyászat                                                             36 óra

Szülészet-nőgyógyászat                                                        36 óra

Gerontológia                                                                         36 óra

                                                                       összesen:         432 óra, 10%

III. Népegészségügy

összesen:         18 óra, 1%

IV. Alaptudományok

Anatómia-élettan                                                                  108 óra

Biofizika                                                                               36 óra

Biokémia                                                                               36 óra

                                                                       összesen:         180 óra, 4%

V. Társadalomtudományok

Filozófia                                                                                18 óra

Etika                                                                                      18 óra

Logika                                                                                   18 óra

Jogi ismeretek                                                                       36 óra

Szociológia                                                                            108 óra

Pszichológia                                                                          18 óra

Pedagógia                                                                             90 óra

Gazdaságtan                                                                        18 óra

Egészségügyi irányítás-szervezés                                          54 óra

Önismeret és kommunikációs készségfejlesztési gyakorlat  198 óra

                                                                       összesen:         838 óra, 8%

VI. Kiegészítő tudományterületek

Orvosi latin                                                                           36 óra

Magyar nyelv                                                                        36 óra

Idegen nyelv                                                                         216 óra

Testnevelés                                                                            54 óra

Informatika                                                                           36 óra

                                                                       összesen:         378 óra, 8%

A 3 éves program gyakorlati óraszámai

Ápolás-gyakorlat

- iskolai demonstrációs egységben                                        324 óra

- klinikai demonstrációs egységben                                      1520 óra

                                                                       összesen:         1844 óra, 36%

A 3 éves program iskolán kívüli, egyéni felkészülésre ajánlott óraszáma

                                                                       összesen:         686 óra, 14%

                                                                       összes órák száma: 4600 óra

 

 

Mellékletek

1. sz. melléklet: Eszköz- és felszerelésjegyzék

 

2. sz. melléklet: Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program

 

3. sz. melléklet: Az emelt szintű oktatás, illetve a fakultáció keretében és a nyelvi előkészítő évfolyamon tanított tantárgyak tananyaga és követelményei

 

4. sz. melléklet: Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztása

 

5. sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei

 

6. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

 

 

Függelék

„A” függelék: Legitimáció

 

„B” függelék: Alapító okirat

 

„C” függelék: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az ingyenes ellátásokról, a térítési díj és a tandíj összegéről, valamint a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről szóló rendelete

 


1765 - 2012 BLG ©