2017. december
                 
  1 2 3  
  4 5 6 7 8 9 10  
  11 12 13 14 15 16 17  
  18 19 20 21 22 23 24  
  25 26 27 28 29 30 31  
   











A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

2004.

 

A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

 

Minőségirányítási Programja

 

 

A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje

 

A MIP helye

A MIP tárolási formája

Példányszám

Igazgatói iroda

Elektronikus, és nyomtatott

Egy-egy példány

Titkársági szoba

Elektronikus Nyomtatott

Egy-egy példány

Iskolai könyvtár

Nyomtatott

Egy példány

Nevelői szoba

Elektronikus Nyomtatott

Egy-egy példány

 

 

A fenntartói átvétel dátuma:

 

Tartalomjegyzék

 

             Minőségpolitikai nyilatkozat                                                                     4

 

1. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMBÓL AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK

 

1. 1      Intézményhálózatra vonatkozó általános elvárások                                     5

1. 2      A Mi intézményünkre vonatkozó minőségcélok                                          7

 

2. AZ ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA

 

2.1.      Mit értünk minőségpolitikán?                                                                                   7

2.2.      Az iskola minőségpolitikája                                                                         7

2.3       Az intézmény működésének hosszú távú elvei                                           8

 

3. AZ ISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE

Az iskola fő folyamatai                                                                                            10

3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

3.1.1 Az iskolaigazgató feladatai és felelőssége, jogszerű működés biztosítása                    11

3.1.2                                                                                          A vezetés összetétele és kompetenciája                                                                                                                  12

3.1.3. Az iskolaigazgató minőségirányítási feladatai                                                 12

3.1 4. A minőségfejlesztési vezető feladatai                                                             12

3.1.5. A minőségfejlesztési team feladatai                                                                13

3.1.6 Felelősségi kör, hatáskör                                                                                 13

3.1.7 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése                                                     14

3.2. A tervezés folyamata                                                                                        15

3.2 1. Stratégiai tervezés                                                                                           16

3.2.2. Középtávú tervezés                                                                                         16

3.2.2.A megvalósítás tervezése                                                                                             19

3.3. A vezetői ellenőrzés és mérés értékelés folyamata

3.3.1. Alapelvek                                                                                                       20

3.3.2.Területei                                                                                                          20

3.3.3.Tanulók mérése értékelése                                                                               22

3.3.4 A munkatársak értékelése                                                                               23

3.3.5 A vezetői munka értékelése                                                                            25

3.4. Az iskola önértékelési rendszere

3.4.1 Az önértékelés célja

3.4.2 Az önértékelés területei, módszerei, gyakorisága                                           25

3.4.2 Az intézményi önértékelés modellje                                                               26

3.5. Partnerkapcsolatok működtetése

3.5.1 Partnerlista                                                                                                      27

3.5.2. Partneri igény és elégedettségmérés                                                               29

 

4. A MŰKÖDÉS FOLYAMATOS JAVÍTÁSA, FEJLESZTÉSE

4.1 A fenntartó feladatokból eredő program                                                                       30

4.2 Középiskolánk saját fejlesztése                                                                          37

4.3 Panaszkezelés                                                                                                     38

Záró rendelkezések                                                                                                 39

 

Mellékletek:                                                                                                             40

A partneri igény és elégedettségmérés eljárásrendje

A minőségirányítási program mérőeszközei.

 

 

Minőségpolitikai nyilatkozat

 

 

            A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Iskola felelős a pedagógiai programban megfogalmazott és ígért nevelési kínálatának fenntartásáért és fejlesztésért. Folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési feladatellátás minőségét, ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézmény működését, továbbá méri, értékeli és visszacsatolja a partnerei elégedettségét, elégedetlenségét és elvárásait.

            Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít mind az ágazatba tartozó, mind az ágazaton kívüli partnereivel való együttműködésnek, azt folyamatosan fejleszti. Fontosnak tartja a közoktatásban a humánerőforrás fejlesztését, arra törekszik, hogy az intézmények hatékonyan és gazdaságosan működjenek, feladataik ellátása során a szolgáltatói szemléletmód érvényesül.

            Az intézmény dolgozói és vezetése felelős a nevelés, oktatás minőségéért. Jogszabályi kereteken belül törekszünk a helyi társadalom elvárásainak kielégítésére, kiemelten fontosnak tartjuk a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentését, az abból következő hatások mérséklését a hátrányos helyzetű gyermekek gondozása révén.

            Elkötelezettek vagyunk a minőségi feladatellátás mellett, ennek szellemében minden feltételt biztosítunk a minőségirányítási program végrehajtásához, folyamatosan értékeljük annak megvalósítását. Ígérjük, hogy mindig a tudásunk és okos szeretetünk legjavát nyújtjuk!

 

            Minden munkatársamtól elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, gyermekére, minden folyamatára és tevékenységére.

 

 

1. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMBÓL AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK

 

·1.1 Önkormányzati elvárások a helyi közoktatási rendszerrel kapcsolatban

 

1. Átjárhatóság

  • A közoktatási intézményrendszerben a településen élő gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítésének ─ a 10. osztály végéig ─, a rendszer rugalmas átjárhatóságának és a „folytathatóság-továbbépíthetőség”, elvének biztosítása.
  • Biztosítjuk a pályaorientációt az alapfokú képzés 6-8. évfolyamán és középfokon is. A szakképzésben tartani kívánjuk a jelenlegi városi beiskolázási arányokat.
  • Erősítjük a gazdaság és oktatás közötti kapcsolatot a valós munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés érdekében. Emeljük a magasabb szakmai képzésben, a felsőoktatásban résztvevők és sikeresen végzők arányát.
  • A középfokú intézmények képzési kínálatának tervezésénél folyamatosan egyeztetünk a helyi felsőoktatási intézménnyel, hogy az összhang biztosított legyen.

 

2. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, melyek képessé teszik a fiatalokat új ismeretek, szakmák elsajátítására, megkönnyítve ezáltal a munkaerő-piaci mobilitást.

 

3. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az alap- és középfokú intézmények informatikai programjának összehangolásával.

 

4. Az európai dimenzió tudatosítása

  • A nyelvtanulás hatékonyságának növelése,
  • A nemzetközi kapcsolatok erősítése és szélesítése, melyek által kialakítható a más kultúrák iránti fogékonyság és az európai identitás,
  • A nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi előkészítő-, a nemzetiségi oktatás és a két tanítási nyelvű képzés feltételeinek megteremtése.

 

5. Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

  • A hátrányos helyzetű és
  • a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése.
  • Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása.
  • Az óvodáztatás kiterjesztése a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében.
  • A szakiskolai hálózatok modernizálása.
  • Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

 

6. Az oktatás minőségének fejlesztése

  • Városi szintű intézmény-működtetési, valamint szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése, amely az intézményi önértékelésekre épül.
  • A „hozzáadott pedagógiai érték” mérése a jóváhagyott pedagógiai program alapján.
  • Minőségelvű, partnerközpontú működés biztosítása, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.

 

7. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

  • A pedagógus szakma fejlesztése a továbbképzések szakvizsgák támogatásával, koordinálásával.
  • A differenciált bérezés és egy átfogó elismerési rendszer kidolgozása.
  • Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek kiépítése, a teljes szakos ellátottság biztosítása.
  • Az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációja és együttműködése.
  • Szabályozott ágazatközi kapcsolatrendszer működtetése.

 

8. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása:

  • Felújítási koncepció kidolgozása az intézményhálózatban a közoktatási intézmények épületállományának és kapcsolódó szolgáltatások (kollégiumok, sportlétesítmények) háttér-infrastruktúrájának korszerűsítésére.
  • Eszköz- és felszerelési jegyzék felülvizsgálata és teljesítése.
  • A hardver- és szoftver ellátás folyamatos fejlesztése.
  • Az akadálymentesítés kötelező feltételeinek biztosítása.
  • A digitális iskola feltételrendszerének megteremtése.
  • Az uniós és hazai pályázatok még jobb kihasználása a források bővítésére.

 

9. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása

  • A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet működjön jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan és erősödjön a tervezés szerepe.
  • Hatékony információs rendszer működtetése a fenntartó és az intézmények között, intézményközi vezetői információs rendszer kialakítása és fenntartása
  • A fejlesztések a jelenlegi önkormányzati intézmények eredményeire alapozva, a hatékonyságára vonatkozó adatok elemzése, értékelése alapján és a partnerekkel együttműködve valósulnak meg.
  • Az oktatásfinanszírozási rendszer fejlesztése az elszámoltathatóság elvének érvényesítésével.
  • Társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása.
  • A szabad férőhelyek figyelembevételével a nem nagykanizsai gyermekek és tanulók fogadása.
  • Megyei egyeztetés a nem kötelező feladatok ellátására vonatkozóan.
  • A helyi döntéshozatalt segítő információs és statisztikai rendszer működtetése; az intézményi, pénzügyi, közigazgatási, tanulói adatbázisok együttkezelése, összekapcsolása.
  • A működéshez szükséges feltételek biztosítására benyújtott pályázatok esetében pályázati önrész biztosítása.

 

10. A művészeti képzés biztosítása alap- és középfokon egymásra épülő rendszerben, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködésben.

 

11. Az egészségnevelés

  • Stratégiai program kidolgozása annak érdekében, hogy az adott korosztály egészségi mutatói javuljanak.
  • A 6-12 éves korosztály mindennapos testnevelésének megvalósítása.
  • A 6. évfolyam végére minden gyermek tanuljon meg úszni.
  • A „ sportiskola” működési feltételének kidolgozása.
  • Az „egészség érték” szemlélet kialakítása és erősítése.
  • A korszerű és egészséges táplálkozás elterjedésének elősegítése.

 

 

1.2 A Mi intézményünkre vonatkozó fenntartói elvárások, feladatok

 

  • Az új tanterv és érettségi vizsgára felkészülés folyamatosságának biztosítása.
  • A tehetséggondozó munka színtereinek bővítése, a tehetségek kiválasztásának tudatosabbá tétele.
  • A digitális tananyagok, ismerethordozók nyújtotta lehetőségre felkészülés és a technikai feltételek folyamatos biztosítása.
  • Az idegen nyelvek oktatásában az eddigi kiváló eredmények megőrzése mellett a kínálat és a külföldi kapcsolatok bővítése.
  • Az egészségügyi szakképzés kínálatának bővítése, a munkaerő-piaci igényekhez igazítása.
  • Az országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken eredményesen résztvevő tanulók száma ne csökkenjen.

 

2. AZ ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA

 

2.1. Mit értünk minőségpolitikán?

 

Azt a tevékenységet, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a gyerekek, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából;

 

2.2. Az iskolánk minőségpolitikája

 

Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti:

1. Egyenlete, jó színvonalú és eredményes nevelő- oktató munka.

2. A nevelők szakmai felkészültsége.

3. Hagyománytisztelet és művelődési sokszínűség.

4. A tanulók viselkedéskultúrájának megfelelő szintje.

5. A kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák viszony.

6. A tanulók képességeiknek megfelelő foglalkoztatása.

7. Jó munkahelyi légkör.

8. Az önálló tanulási képességek és igényének kialakítása.

 

Iskolánk jövőképe

A dolgozóink véleménye szerint az iskola jövője, oktató-nevelő munkánk színvonalától függ.

Azt szeretnénk, ha diákjaink a tananyagot elsajátításában és megértésében sikerélményt szerezzenek és a jövőben is kiváló érettségi, és felvételi eredményekkel büszkélkedhetnének. Másokat tiszteletben tartó, önmagukkal és környezetükkel szemben igényes kultúrált és nyitott emberek legyenek.

 

Mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük vágyott jövőképünk?

Koncentráltabb óravezetéssel, módszertani felkészültséggel kell rendelkeznünk. A tanulók ismereteiről rendszeres ellenőrzéssel, és számonkéréssel győződjünk meg!

A nevelői munkában, személyes példamutatással érhetünk el eredményt, és a diákjainkkal több időt töltsünk, beszélgessünk. A negatív viselkedési formákat ne nézzük el.

 

 

 

2.3 Az intézmény működésének hosszú távú elvei

            Az intézmény minőségirányításának kiindulópontja a minőségelvek meghatározása, amelyekre építhetünk a következő időszak minőségfejlesztésének kiépítésében. Az alábbi minőségelvek figyelembe vétele, megismerése, betartása, bármely tevékenységünkben az alkalmazásuk, a siker záloga lehet:

 

1. Partnerközpontúság

Az oktatási intézményünknek meg kell felelniük az érdekelt felek elvárásainak. Az érdekelt felek közé tartozik mindenki, aki érdekelt a szervezet teljesítésében és a sikerében. Érdekelt felek, a szülők, a diákok, az állam, kormányzat, a fenntartó önkormányzat, a képviselők, az intézmény alkalmazottai és partnerei, civil szervezetek, egyesületek saját alapítványok, ifjúságvédelmi szervezetek, gyermek-, és munkaegészségügyi szervek, következő iskolafokozat, szakmai szolgáltatók, stb.

 

2. Vezetés elkötelezettsége

A szervezet közvetlen és közvetett irányítóinak olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amellyel példát mutatnak, és egyértelműen bizonyítják a szándékukat, hogy teljes mértékben részt vesznek a minőségfejlesztésben, a szervezet stratégiai céljainak megalkotásában és a célok megvalósításában.

Vezetés alatt a helyi felső vezetést értjük: intézményigazgatót, a helyettest, munkaközösség vezetőket, közalkalmazotti és érdekvédelmi vezetőket.

 

3. A munkatársak bevonása

A szervezet minden szintjén a munkatársak bevonása, képességeik kihasználása, a szervezet javára végzett tevékenységük jelenti a szervezeti stratégia megvalósításának lényegét. Az intézményünknél a felső vezetés felelőssége egyértelmű a humán erőforrás kezelésénél.

 

4. A tevékenységek, a feladatok folyamatok szerinti megközelítése.

Az érdekelt feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy bármely szervezet működése egymással összefüggő folyamatokat jelent. Az egyes folyamatok közötti összefüggések és kölcsönhatások módszeres felderítése, figyelembevétele nélkül a szervezet működése kevésbé hatékony. Az egyik folyamata következő folyamat előzménye s következő a rá következőnek az előzménye. Az összefüggéseket világosan látni kell a gyakorlati működés során.

Ezért meghatározzuk intézményünk fő folyamatait és azokat leszabályozva, fejlesztve érjük el minőségcéljainkat.

 

5. Rendszerszemlélet az irányításban

A igazgatóságnak az egymással összefüggő folyamatokat rendszerben kell látniuk. A rendszer egészének és részleteinek ismeretében kell végezni a tevékenységünket. A globális megközelítésre a rendszer egészéhez hozzátartozó elemeket (igények, törvények-, jogszabályok betartása) együttesen és külön-külön is érvényre kell juttatni.

 

 

 

 

6. Folyamatos tökéletesítés

A szervezet állandó célja kell, hogy tegyen a folyamatos tökéletesítés. A minőségügy és a szervezetfejlesztés egyaránt számtalan eszközt-módszert kínál az alapelv gyakorlati megvalósításához. Az alapvetően folyamatokat PDCA -logikán alapuló, egységes minőségfejlesztési eljárás szerint gondozzuk.

- Az intézményi önfejlesztést a tervezés –végrehajtás- ellenőrzés- beavatkozás – tevékenységeken építjük fel,

- A fejlesztő intézkedések, beavatkozások minőségi célokon - és értékeken alapszik;

Ezzel a módszerrel a fejlesztések, beavatkozások nyomon követhetők és dokumentáltak lesznek.

 

7. Tényeken alapuló döntéshozatal

A döntés alapvető és talán a legfontosabb vezetési funkciói. Hatékonysága az előkészítésen, vagyis az információk begyűjtésén, feldolgozásán s ennek alapján a mérlegelésre kerülő alternatívák helyes felállításán múlik. A tényszerű információk begyűjtéséhez, ki kell építeni a szervezeten belül és a szervezet hatókörén kívülről érkező információk hatékony rendszerét. A belső kommunikációs rendszer, a külső kapcsolatfelvétele, a kapcsolattartás rendszere össze kell, hogy kapcsolódjon az informatikai támogatással a szervezeten belül és kívül működő hardver és szoftver eszközökkel. Így be tudunk kapcsolódni, nyitni a külvilág felé és fordítva.

 

8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a külső partnerekkel.

Azokról az érdekelt felekről van szó, akik közvetlenül nem vesznek részt a munkánkban, de szerepük, hozzáállásuk nélkülözhetetlen a szervezet hatékony működtetésében. A szülők megkérdezése nélkül osztálykirándulást szervezni nem szerencsés, mint ahogyan téves arra gondolni, hogy a marketing elképzelések hatásosak lehetnek a partnerek egyetértése nélkül.

 

            Az intézmény működésének hosszú távú elveinek megvalósítására garancia, hogy az intézményi önértékelésnél mind az öt területén figyelünk elveink megvalósulására. Alapelveink megvalósítását következetes, nevelési programunk szerint végzett tevékenységeink és a folyamatos PDCA szerinti fejlesztéseink biztosítják.

 

3. AZ ISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE

 

Az intézmény működésének fő folyamatai

 

Partneri igények

 

Vezetési folyamatok:

Stratégiai tervezés, belső ellenőrzés, mérése, elemzés, önértékelés, folyamatok értékelése.

 

Fő folyamatok

Iskolaképünk megvalósítása Szakképzés       Érettségire felkészítés           Diákköri tevékenység Tehetséggondozás           Egyéni és csoportos felzárkóztató programok           Egyéni sajátosságokhoz, eltérő fejlődési ütemhez alkalmazkodó fejlesztés         Érzelmi, intellektuális nevelés              Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység           Hagyomány ápolás,    Környezeti nevelés    Egészséges életmódra nevelés

 

Támogató folyamatok

Tanügyi dokumentumok kezelése, humán erőforrások biztosítása egyéb erőforrások biztosítása, pénzügyi-információs rendszer

 

Partneri elégedettség

A minőségi céljaink és meglévő szabályzataink mindhárom folyamatot javíthatják. Minőségi céljaink megfogalmazásánál figyelembe vesszük az oktatási törvény és a fenntartó elvárásokban rejlő értékeket, amelyek a:

• nyilvánosság, türelmesség,

• tehetséggondozás—tehetségkutatás,

• felzárkóztatás, gyermek- és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség,

• alternatív oktatás, együttműködés,

• differenciált fejlesztés,

• személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés,

• egészség- és környezetvédelem,

• partnerközpontúság,

• integráció.

 

Meglévő szabályzataink

 

Szabályok, szabályozások összessége, melyek a kitűzött célok megvalósítását, a működés sikeres megvalósulás folyamatát segítik.

 

Alapvető általános

 

  • SZ.M.SZ.

 

Szakmai

 

  • PP.
  • Éves Munkaterv

 

Munkaügyi

 

  • Belső Ellenőrzési Szabályzat

 

Gazdálkodási

 

  • Selejtezési Szabályzat
  • Pénzkezelési Szabályzat
  • Leltározási Szabályzat

 

Védelmi jellegű

 

  • Érintésvédelmi Minősítő irat
  • Tűzvédelmi Minősítő irat
  • Villámvédelem Minősítő irat
  • Munkavédelmi Minősítő irat
     

Érdekvédelmi

 

  • Közalkalmazotti Szabályzat
  • Kollektív Szerződés

 

            A belső működési rend biztosításának eredménymutatói a szakmai, szervezeti, vezetési folyamatok területén:

 

·A működés törvényessége;

·A működési rend partnerközpontúsága;

·A hatáskörök, jogkörök, felelősségi körök egyértelműsége;

·A működési szabályok dokumentáltsága;

·A tényleges működés dokumentáltsága,

·A szabályozó dokumentumok érvényessége,

·A működés megbízhatósága.

 

3.1 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

 

 Az iskolában az elkötelezettség hangsúlyozása azt jelenti, hogy a vezetés figyelemmel kíséri a rendszer működését (ellenőrzéssel, értékeléssel), és döntéseit a minőségfejlesztési rendszerből származó információkra, adatokra alapozva, annak megfelelő módon hozza meg. Azaz gyakorolja a minőségirányítást.

 

3 1. 1 Az iskolaigazgató feladatai és felelőssége, jogszerű működés biztosítása

 

A vezetés a minőségi munka feltételeit a PP tervszerű működtetésével, a külső – belső képzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Céljaink érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás-nevelés szellemi és tárgyi feltételeit.

Ennek megfelelően vezetési feladatok:

  • az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása,
  • ennek érdekében igazgatói ellenőrzések és értékelések végzése és
  • az intézményi önértékelés megszervezése,
  • majd ennek nyomán javító és megelőző intézkedések meghozatala a jobb működés érdekében.

 

            A vezetés kötelessége, hogy a maga részéről megtegye mindazt, amit megtehet a jogszabályok szerinti működés érdekében. A jogszabályi megfelelés ellenőrzésére a Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság által kiadott Önellenőrzési kézikönyvet használja. A közoktatási önellenőrzési kézikönyv alkalmazásával megtörténik:

  • az intézményi folyamatok kötött algoritmus szerinti áttekintése és átvizsgálása,
  • a törvényes működés kialakításához és szükséges lépések megtervezése és
  • a megvalósítás feltételeinek biztosítása az intézmény működési folyamatainak kontrollálásával.

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy

  • az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző színtű rendeletek, továbbá
  • a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek,
  • azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

A jogszabályi megfelelésen kívül az iskolának, a saját szabályainak való megfelelését ugyanígy ellenőriznie kell. A vezetés feladata, hogy ezek a szabályok (pedagógiai program, SzMSz és egyéb szabályzatok, házirend, MIP, munkaköri leírások, igazgatói utasítások) aktualizáltak és értelmesek legyenek. Értelmes egy szabály akkor, ha az iskola minőségi munkáját szolgálja, betartható és betartott. Ennek következetes ellenőrzése a vezetés feladata. Végül, de nem utolsó sorban a vezetés feladata, az iskola, mint intézmény működésének értékelése.

 

3 1 2 A vezetés összetétele és kompetenciája Lásd  SZMSZ 

3 1.3. Az iskolaigazgató minőségirányítási feladatai

           

A minőségirányítás a igazgató kompetenciája. Az iskolaigazgató fő minőségirányítási feladatai:

  • A minőségpolitika meghatározása;
  • A minőségügyi rendszer erőforrásairól való gondoskodás.
  • A minőségügyi szervezet létrehozása.
  • A minőségüggyel kapcsolatos feladat és hatáskörök leírása
  • A minőségbiztosítási folyamat megtervezése és leírása.
  • A minőségszabályozás irányítása.
  • Az intézményen belül a vezetés egyik legfontosabb feladata minőségirányítási szempontból, hogy működtesse a minőségfejlesztési rendszert - ez pedig csak akkor lehetséges, ha a vezetők értik annak fontosságát és folyamatosan hangsúlyozzák elkötelezettségüket mellette.

 

3. 1. 4. A minőségfejlesztési vezető feladatai

A team összehívásáért és a megbeszélések levezetéséért a minőségügyi igazgató felel. Betegsége esetén az iskolaigazgató bízza meg a helyettest. A minőségi támogatói csoport vezetője.

  • Irányítja és koordinálja a rendszer működését.
  • Figyelemmel kíséri és elemzi a minőség alakulását. Felelős az ezzel kapcsolatos jelentések elkészítéséért.
  • Felelős a minőséggel kapcsolatos dokumentációs rendszer felépítéséért, kezeléséért és archiválásáért.
  • A minőségügyi rendszer átvizsgálásakor beszámol a rendszer működéséről.
  • Ellenőrzési joggal rendelkezik a minőséget érintő szabályzatok, utasítások, előírások betartását illetően valamennyi tevékenység felett.

 

3.1 5. A minőségfejlesztési team feladatai:

 

            A minőségfejlesztő tevékenység előkészítése, irányítása, értékelése. A feladatok kiosztása önként vállalással és közmegegyezéssel történik. Általános tájékoztató a felmérések eredményeiről a tantestületnek. Az intézmény dolgozóit felkészíti a soron következő feladatokra. Az információgyűjtés célcsoportjának, módszerének és technikáinak meghatározása. Adatok feldolgozása és elemzése.

            A csoport minden héten egy alkalommal megbeszélést tart. Kívánatos, hogy a minőséget támogató szervezetben szerepet vállaló munkatársak elegendő idővel és kellő motivációval rendelkezzenek.

 

3.1.6 Felelősségi kör hatáskör

 

Az intézményvezetés felelősségi körébe tartozó egyéb minőség-szempontok:

 

  • a vevői igények felmérése,*/( VEVŐ: diák, szülő, fenntartó, beszállítók, a helyi állampolgárok, a munkaerőpiac, stb. (a diákok esetében gyakran nem pillanatnyi igényeiket, hanem tényleges érdekeiket kell figyelembe venni).
  • minőség-célok meghatározása (a vevői igényeknek megfelelően), tervezés,
  • külső kommunikáció (annak biztosítása, hogy a vevők felé kommunikált szolgáltatás - reklám - megfeleljen a ténylegesen nyújtott szolgáltatásnak),
  • belső kommunikáció (annak biztosítása, hogy a minőségpolitikát a szervezeten belül közzétegyék, megértsék és megvalósítsák),
  • a nem-megfelelőség esetén alkalmazandó eljárások kidolgozása, alkalmazása (panaszkezelés).

A igazgatóság és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ-e és a munkaköri leírások rögzítik. A munkaköri leírások minden dolgozó számára tartalmazzák:

• a munkakör megnevezését, a munkakör ellátásának célját,

• a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és ismereteket,

• a közvetlen felettes megnevezését, a munkakör szakmai feladatait,

• az ellenőrzési feladatokat, az információhoz jutás jogait ás lehetőségeit,

• a bérezést és a dokumentációs kötelezettségeket.

Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért.

Az intézmény igazgatója a minőségirányítási rendszer kiépítésére és működtetésére minőségirányítási vezetőt nevezett ki.

A minőségirányítási vezető a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy

• a minőségirányítási rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse,

• kidolgozza és az igazgatóság elé tegye az évi minőségi tervet ,

• biztosítsa a minőségirányítási programban megfogalmazott elvek, feladatok megva1ósítását,

• megelőzze a nem megfelelő szolgáltatások kialakulását,

• koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait,

• beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a minőségirányítási

 

 

3.1 7 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése

 

            Az iskola, csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit.

            A személyi feltételek megteremtése az iskolaigazgató felelőssége. A minőségirányítási rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében, az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. A képzési tervet a minőségirányítási igazgató készíti el, és az iskolaigazgató hagyja jóvá, biztosítva a szükséges erőforrásokat. Új szolgáltatás tervezésekor vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrásainak figyelembevételével tervezi.

            Új munkatárs felvételekor előírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Az új munkatársak minőségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A képzést a minőségirányítási igazgató irányítja. A munkatársak önképzéséhez szükséges feltételeket az igények összegyűjtésével a minőségi körök igazgatók javaslatára az iskola vezetése biztosítja.

Külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása hasonló módon a vezetés feladata, és mérlegelés joga. E körbe tartoznak a posztgraduális képzéseken, tanfolyamokon túl a szakmai konferenciák, tanulmányutak, tapasztalatcserék.

 

Berendezések és feltételek

A intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az iskola rendelkezik a szükséges hardver berendezésekkel és engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket.

Az intézmény rendelkezik a minőségirányítási rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat és eszköztároló felszerelésekkel.

A fogyó készleteket rendszeresen ellenőrizzük, és a megfelelő időben gondoskodunk a feltöltésükről. A számítógépes eszközök folyamatos karbantartása és korszerűsítése érdekében belső rend szergazdát alkalmazunk.

 

Munkakörnyezet

A szolgáltatások teljesítése, a minőségirányítási rendszer fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását.

A diákok, munkatársak, technikai személyzet és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett tiszta belső és külső környezet ideális feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelőssége.

 

Elismerés, támogatás

Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását.

 

 

 

Alkalmazható eszközök és módszerek a humánerőforrás fejlesztésében

 

Kritérium

Módszer

Erőforrások tervezése, fejlesztése

 

— új igények felmérése, kérdőívek, önéletrajzok,

— képzési, továbbképzési terv, munkafeltételek felmérése,

— intézményi minőségirányítási program összeállítása, közzététele

Képességek kiaknázása

 

— versenyképesség növelése, rugalmasság növelése, motiváció növelése,

— egyéni igények figyelembe vétele, karriertervezés, integrációs képességek növelése.

Teljesítményértékelés

 

— kérdőív, személyes interjúk, rendszeres ellenőrzések, önellenőrzés rendszeresítése.

Dolgozók bevonása, felhatalmazása, elismerése

— munkaköri leírás, jutalom tervezés mentori szerepvállalás, projekt-team munka

Dolgozókkal kapcsolattartás

 

— kollektív szerződés, munkautasítások,

— értekezletek, gyűlések.

Gondoskodás a dolgozókról

 

— szűrővizsgálatok, munkaruházat, utazási támogatás, étkezési hozzájárulás, nyugdíjasok meghívása, munkahelyi környezet,

— gyereknevelési támogatás, nyugdíjpénztár, belső képzések stb.

 

3.2. A tervezés folyamata

 

            Cél: A tervezés célja a jövő tudatos alakítása. Jelen esetben az IMIP célja, hogy az intézmény mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen

Feladat:

Érvényesüljön a stratégiai tervezés.

Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.)

Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

 

Intézményünk az alábbi céllebontást alkalmazza:

 

Stratégiai terv F Intézkedési terv F Éves munkaterv

 

A tervezés logikájából adódóan a hosszútávú célokat érdemes először középtávú célokra, majd a középtávú célokat rövidtávú célokra lebontani Meghatározzuk hosszú távú céljainkat, az intézkedési terveket középtávú tervezési dokumentumnak tekintjük, az éves rövidtávú feladatokat munkatervbe rögzítjük.

3.2 1. Stratégiai tervezés (PEDAGÓGIAI PROGRAM, MIP, SZMSZ, IGAZGATÓI PÁLYÁZAT)

 

Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik az intézmények között. Az elemzés után azt a stratégiát választottuk, hogy a fontosabb területekről választjuk ki a minőségfejlesztési célokat. A nevelőtestülettel egyetértésben az iskola kiemelt hosszan tartó céljai a következők:

 

  • A PEDAGÓGIAI PROGRAM-ban megmutatkozó értékek közvetítése, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül.
  • Az ismeretközvetítés gyermekközpontúságával magas színvonalú, a nevelés változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.
  • Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása.
  • Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával.
  • Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése.
  • Az iskolai hatékony működtetése
  • Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása
  •  

A fenntartó által kitűzött minőségcélok

  • Az új tanterv és érettségi vizsgára felkészülés folyamatosságának biztosítása.
  • Az egészségügyi szakképzés kínálatának bővítése, a munkaerő-piaci igényekhez igazítása.
  • Az országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken eredményesen résztvevő tanulók száma ne csökkenjen.

 

3.2.2.Intézkedési tervek (Középtávú tervezés)

 

A célok lebontása rész célokká és feladatokká

 

A hosszútávú tervezés során elsősorban az elérendő célt látjuk, s nagyon nehéz konkrét feladatokat meghatározni, hiszen csak az elérendő célt látjuk. A célok lebontásával lehet kijelölni a feladatokat. A célokat előbb-utóbb feladatokká kell alakítani, annak érdekében, hogy elérjük őket. Egy hosszútávú cél elérése általában sok feladatot jelent. Ezért fontos, hogy a feladatok mindig valamely célból kerüljenek levezetésre A hosszútávú célok elérése szempontjából a középtávú feladatok fontosak. Ugyanakkor a középtávú feladatokat is tovább kell bontani, rövid távú feladatokká. Így a rövidtávú feladatok szempontjából a középtávú megfogalmazások célként értendőek.

A helyi közoktatás irányítás gyakorlatában ennek a cél-feladat lebontásnak jelenleg is megvan a részben, vagy teljes egészében létező, működtetett eszközrendszere, nevezetesen a stratégiai terv, intézkedési terv, éves munkaterv.

 

A célok mérhetősége

 

A tervezés jellegzetes nehézsége az elérendő célok mérhető módon történő meghatározása. Szép cél az oktatás színvonalának javítása. Azonban, ha a tervezési időszakban nem határozzuk meg, hogy milyen mutatók alapján fogjuk megítélni az oktatás színvonalát, komoly nehézségeink lesznek, amikor a cél elérését - vagy nem elérését - szeretnénk megvizsgálni. Éppen ezért a középtávú és hosszútávú célok esetében a mérhető módon történő megfogalmazásra törekedünk. Ahol azonban nem mennyiségi célt fogalmazunk meg, a megfogalmazásban gyakran nem tudjuk a mérhetőséget biztosítani. Ilyen esetekben végig kell gondolni a tervezési időszakban, hogy milyen mutatók alapján fogjuk megítélni a cél elérését.

 

 

Az erőforrások tervezése

 

A tervezési folyamat nem lehet teljes, amennyiben nem számol a tervben foglaltak megvalósításához szükséges erőforrásokkal. A legjobb terv sem valósítható meg, amennyiben a szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre. Éppen ezért a tervezés során meg kell becsülni a végrehajtáshoz szükséges

  • emberi,
  • pénzügyi,
  • szervezeti erőforrásokat.

 

A tervezés során gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy nem ismerjük pontosan a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat. Ebben az esetben is jobb egy szakmailag megalapozott becslés, mint az erőforrások nélkül elkészített terv.

 

Középtávú terveink

  • Differenciált képességfejlesztés biztosítása,
  • Versenyekre felkészítés.
  • A tehetséggondozó munka színtereinek bővítése, a tehetségek kiválasztásának tudatosabbá tétele.
  • A digitális tananyagok, ismerethordozók nyújtotta lehetőségre felkészülés és a technikai feltételek folyamatos biztosítása.
  • Az idegen nyelvek oktatásában az eddigi kiváló eredmények megőrzése mellett a kínálat és a külföldi kapcsolatok bővítése.

 

Az intézkedési terv készítésének és megvalósításának folyamata

 

3.2.3.A megvalósítás tervezése (Operatív tervezés)

 

A közoktatási intézmény éves munkaterve

 

Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg az iskola munkatervében.

 

Az éves munkatervben kell meghatározni a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásait:

- a nevelés, illetve tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

- a szünetek időtartamát,

- a megemlékezések, ünnepségek időpontját,

- iskolában a diákközgyűlés időpontját,

- a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

Fentieken túlmenően minden olyan eseményt tartalmazzon az éves munkaterv, amit az intézményvezető vagy a nevelőtestület szükségesnek tart.

Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el de ki kell kérnie az iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat véleményét (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. (1) bekezdés). E legitimáló döntéseket az éves munkaterv végén záradékoljuk.

Az éves munkaterv a tanévre szól. Az éves munkatervet akkor tartjuk jónak, ha

- készítésének logikája könnyen áttekinthető,

- az intézmény nevelési, pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a tanév fő feladatait,

- átfogja az intézmény egészét,

- jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is,

- tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét,

- a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat,

- a tanév ellenőrzési feladatait,

- a jogszabály által előírt tartalmakat,

- kollektív, konszenzusra törekvő munka eredménye.

Az éves munkaterv elkészítésének folyamata:

Az intézményvezető és/vagy helyettese elkészíti a központi szabályozások (1 1/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, hatályos tanév rendje rendelet) által előírt, illetve az intézmény vezetése által fontosnak tartott feladatok beosztását tartalmazó tervezetet, ezt kiosztja a munkaközösség vezetőknek, és meghatározott időpontra kéri, hogy az adott terület feladataival kiegészítve, “felöltöztetve” adják vissza a tervezetet. A visszakapott anyagot összerendezi, kiemeli a tanév fő feladatait, elvégzi a szükséges korrekciókat, kötelező egyeztetéseket és benyújtja a tantestületnek elfogadásra.

Az éves munkaterv esetében a tervezéshez használt technikák közül jellemzően a mérföldkőtervet, esetleg a vonalas ütemtervet használjuk.(esetleg ezek kombinációját). Ez a garanciája annak, hogy az éves munkatervben szereplő ellenőrzési terv ne formális legyen.

A nevelőtestülettel egyetértésben a következő rövid távú minőségfejlesztési célokat fogalmaztuk meg:

 

rövid távú feladatok (1 év)

 

  • Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása,
  • Pályázatok figyelése és elkészítése,
  • Szakmai pedagógus-továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével
  • Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása

 

3.3  Az intézmény ellenőrzési és mérési értékelési folyamata

3.3. 1. Értékelés alapelvei

 

  • Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre, közösségekre);
  • Legyen kiszámítható és megalapozott,
  • Törekedjen az objektivitásra;
  • Ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen;
  • Az elfogadott követelményrendszerre épüljön (szabályozók betartása).

 

3.3.2.Területei

     „A fenntartó a minőségirányítási programban meghatározottak alapján működteti a minőségfejlesztési rendszerét, és négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet és a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.”

 

„A” Intézmények szakmai ellenőrzése, értékelése

 

A szakmai ellenőrzések az alább megfogalmazott általános elveken túl a megfogalmazott fenntartói elvárások és feladatok megvalósulására irányulnak.

 

A szakmai ellenőrzés alapját a fenntartó és az intézmény által készített tanügyi dokumentumok képezik. A rendszeres adminisztratív ellenőrzés mellett a fenntartó fontos feladatnak tekinti az iskolai önértékelés fejlesztését, az értékelési-minőségbiztosítási feladatokra való felkészülést.

 

Működés – tanügyi dokumentumok - ellenőrzése:

 

  • Alapító okirat rendszeres felülvizsgálata,
  • SZMSZ,
  • Nevelési, pedagógiai program rendszeres felülvizsgálata,
  • Intézményi innováció értékelése,
  • Munkarend, munkafegyelem,
  • Munkaközösségi és szaktárgyi munkatervek és a pedagógiai folyamat összhangja.

 

Szakmai eredményesség mérése, értékelése (elsősorban intézményi belső értékelés tárgyát képezi, egyes területeken időszakonként nemzetközi és országos mérésekkel):

  • A „hozzáadott pedagógiai érték” mérése,
  • Rendszeres tantárgyi mérések (a fejlesztési terv prioritásaival összhangban),
  • Évenkénti intézményvezetői beszámolók egységes szempontrendszer alapján történő elkészítése, elemzése,
  • Hiányzási, lemorzsolódási mutatók,
  • Továbbtanulási mutatók elemzése,
  • Intézményközi kapcsolatok hatékony működése a tanulók testi-lelki egészségének, művelődésének elősegítésére,
  • Családokkal való kapcsolattartás minősége, gyermek- és ifjúságvédelem.

(A szakmai munka eredményességének méréséhez a fenntartó felhasználja a külső szakértői, szakmai szervezetek bevonásával készült intézményi ellenőrzések eredményeit, a vezetői beszámolók adatait, az alapműveltségi és érettségi vizsgák eredmény-adatait, és figyelembe veszi a „vevők” véleményét.)

 

A szakmai munka folyamatának ellenőrzése: munkatervek, értékelés, osztályozás, szakkörök, fakultációk működése, rendezvények, a DÖK működése, adminisztrációja.

 

„B” Pénzügyi és törvényességi ellenőrzések

 

Pénzügyi-gazdálkodási:

  • Normatív támogatások felhasználásának évenkénti ellenőrzése az év eleji statisztikák alapján,
  • Költségvetés betartása,
  • Személyi és dologi kiadások vizsgálata,
  • Számviteli szabályzatok megléte, betartása,
  • Leltár, eszköznyilvántartás ellenőrzése,
  • Túlórák, helyettesítések nyilvántartása, elszámolása,
  • Szerződések, megbízások vizsgálata,
  • Tankönyvtámogatás, étkeztetés nyilvántartása,
  • Kedvezmények, juttatások felhasználása.

 

Munkáltatói:

  • Munkaerő-gazdálkodási terv (ötéves időtartamra, az intézkedési tervnek megfelelően),
  • Létszámgazdálkodás évenkénti ellenőrzése,
  • Személyi anyagok megléte, szabályossága (besorolások, átsorolások, munkaköri leírások),
  • Továbbképzési programok, beiskolázási tervek ellenőrzése (törvényesség, pedagógiai programmal való összhang).

Adminisztratív működéssel kapcsolatos:

  • Belső szabályzatok meglétének vizsgálata,
  • Irattározás és selejtezés szabályossága,
  • Belső dokumentáció rendszeres vizsgálata (házirend, tantárgyfelosztás, órarend, tanuló-nyilvántartás, (foglalkozási, helyettesítési) naplók, vizsgák, versenyek dokumentumai, anyakönyvek, bizonyítványok),
  • Működés, döntéshozatal és eljárások szabályosságának ellenőrzése.

3.3.3 Tanulók mérési, értékelési rendszere

 

Középfokú oktatási intézmények esetében is szerves egységet alkot a mérés-ellenőrzés- értékelés hármasa. E tevékenységek az egész pedagógiai folyamatra, más értelemben az egész rendszerre irányulóak.

Értelmezhetők az iskola egészére, de lebonthatók a munkaközösségek -tanulócsoportok szintjére is; sőt alkalmazhatók - eddig ez volt a leggyakoribb személyekre vonatkozóan is.

A közoktatási törvény módosításai eszközöket biztosítanak az iskolának arra, hogy saját tevé kenységét folyamatosan értékelje, a változtatásokra saját javaslatokat fogalmazhasson meg.

A társadalom követelményeket támaszt az iskolával szemben, megfelelő színvonalú szolgáltatást kíván igénybe venni, ugyanakkor elvárás, a törvényes működés is.

Intézményi szintű mérések:

- a bemeneti mérések,

- a folyamat ellenőrzés,

- a kimenet értékelés.

 

A/Bemeneti mérés

 

Azt a célt szolgálja, hogy az intézménybe kerülő tanuló ismereteinek szintjét megállapíthassuk, jelzéseket kapjunk a képességekről, a várható teljesítményekről, informálódhassunk a személyiségjegyekről. Konkrétan a nyelvi csoportbeosztások differenciációja, a matematikai beosztások előkészítése, adatszolgáltatás felkészítő munka szervezéséhez, bázishelyzet megállapítása az osztályfőnöki nevelési terv elkészítéséhez, sajátos képességekre épülő tanórán kívüli tevékenységi irányok tervezése érdekében az első tanítási órákon elvégzendő.

Módszere: adat- és feladatlap, különböző szinteknek megfelelően összeállított kérdőív.

A feldolgozás után a szaktanár ill. az iskolavezetés munkájának alapját képezi az anyag.

 

B/ Tanév közben

 

A tanulókkal kapcsolatban fogalmainkat az alábbi táblázat szerint kezeljük:

 

Pedagógiai tevékenység

Módszer

Funkció

Cél

 

 

 

 

 

 

 

Értékelés

 

 

 

 

1. mérés írásban

a) minősítő, kategorizáló

-érdemjegy, osztályzat szerzése

-fejlesztés

 

 

b) diagnosztizáló, elemző

-differenciálást elősegítő

- tervezéshez

információszerzés

- rangsor felállítása

- tendencia felismerése

2. megfigyelés,

beszélgetés,

kikérdezés stb.

döntően szóban,

ritkán gyakorlati

feladattal

a( minősítő

- érdemjegy, osztályzat szerzése

 

 

b) motiváló

 

 

- érzelmi töltés fokozása

 

C/ Kimeneti mérés

 

A hozzáadott pedagógiai érték megállapítására irányul e tevékenység. Két lehetőség kínálkozik a megvalósításra:

 

- érettségi eredményességének értékelése

- felsőoktatási intézményekbe jutottak, munkába állók, OKJ-s szakmát megszerezni kívánok számbavétele.

Cél: a képzési funkciók követelményeinek való megfelelés fokának megfogalmazása

 

 

3.3.4 A munkatársak ellenőrzése értékelése

 

Mi az: értékelés célja?

- ösztönzés a kitűzött célok, feladatok teljesítésére

- hatékonyság javítása

- problémák j eredmények összegzése

- a tanórán kívülifoglalkozások színvonalának emelése

- c tanárai munka hatékonyságának emelése

- határidők pontos betartása

- belső légkör javítása

- ideális tanár — diák viszony erősítése

- pedagógus szülő kapcsolat formáinak gazdagítása

- az iskolai nyitottság fokozása

 

Melyek a szempontjai?

- a nevelőmunka színvonala, eredményessége

- a munkához való viszonyulás

- a tanulókkal való bánásmód

- kapcsolat a kollégákkal

- fogékonyság az új módszerek iránt

- kezdeményezőkészség, aktivitás

- konfliktuskezelés, tolerancia

- nyitottság, empátia

- szervezőkészség.

A tervek elkészítésének ideje: a tanév nyitóértekezlete.

Ki értékel?                                        Kit értékel?

igazgató                                             közösségek, e

igazgatóhelyettes                               az irányítása alá tartozó személyt

munkaközösségvezető                       szaktanárt

tanár                                                   kollégát, tanulót

 

 

Kinek készül az: értékelés?             Mikor készül?

- nevelőtestület részére                      félévkor v. tanév végén

- nem pedagógus dolgozóknak          félévente

- tanulóknak                                       félévente

- szülői szervezeteknek                      év elején, félévente

- fenntartónak                                    félévente, igény szerint

 

3.3.5 Vezetők munkájának értékelése

Az irányított önértékelés folyamán 4 évente az intézmény dolgozói értékelik a vezetőket a következő szempontsor alapján

  • Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, és hogyan mutatnak példát a vezetők az intézmény teljes működésében megvalósuló „Kiválóság kultúra” elterjesztésében
  • Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését
  • Az intézmény vezetése hogyan működik együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel
  • Az intézmény vezetése hogyan motiválja, támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket.

 

3.4 Intézményi Önértékelés rendszere

 

3. 4.1. Az irányított önértékelés célja

 

Az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés.

 

3.4.2Az önértékelés tématerületei

            Az irányítási és működési jellemzők és adottságok területén:

  • A vezetés értékelése.
  • Stratégiai és operatív tervezés.
  • A dolgozók irányításának értékelése.
  • Erőforrások felhasználása.
  • Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése.
  • A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje.
  • A szervezeti kultúra és klíma értékelése.

Az eredmények területén:

  • A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában.
  • A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége.
  • A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége.
  • Közösségi, társadalmi szerepvállalás.
  • Az intézmény oktatási, nevelési eredményei.

 

3. Az önértékelés gyakorisága

 

Az önértékelést, a modell kiépítését követően négyévente végezzük.

4.Az önértékelés módszere

 

A tényszerűen azonosítjuk MIP területeken belül az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és minőségi célokat tűzünk ki a következő négy évre.

 

 

 

 

 

 

 

1. Vezetés

100 pont

 

 

2.

Politika és stratégia

80 pont

 

90 pont

 

3.

Emberi erőforrás gazdálkodás

90 pont

 

4. Külső partnerkapcsolatok és források

90 pont

 

 

 

 

 

5.

Folyamatok és a változások kezelése

140 pont

 

6. Az "ügyfél" állampolgár elégedettsége

 200 pont

 

7.

Dolgozói eredmények

90 pont

 

8. A társadalomra gyakorolt hatás eredményei

60 pont

 

 

 

 

9.

Kulcs-

teljesítmények

eredményei

150 pont

 

ADOTTSÁGOK

 

EREDMÉNYEK

 

INNOVÁCIÓ és  ÁLLANDÓ TANULÁS

 


5. Az intézményi önértékelés modellje:

Az önértékelés eljárásrendje a 2.sz.mellékletben

 

3.5. Partnerkapcsolatok működtetése

Szemlélet, amely segíti az oktatási intézményt és partneri köre közötti kölcsönös elkötelezettség kialakulását. E szemléletmód arra ösztönöz, hogy

  • az intézmény ismerje meg partnereinek igényeit,
  • folyamatosan téjékozódjon annak teljesüléséről.
  • dolgozza össze azokat szakmai küldetéssé
  • és a partneri visszajelzések alapján végezze el a szükséges korrekciót.

 

Motiváció az apró, "hétköznapi " javításokra és változtatásokra:

  •  a napi munka során leginkább partnereinek visszajelzéseiben bízhatunk
  • a "kívülről" véleményt alkotók erőssége a szakmai kötetlenség és rálátás
  • a megbecsült gyermek és a szülő elkötelezetté válik az intézmény iránt, azonosul a közösen megfogalmazott célokkal, így támogatására számíthatunk további munkánk során.
  • a partnerközpont működés a különböző partneri csoportok elvárásainak folyamatos megismertetését, összedolgozását, szakmai célokká emelését és azok megvalósítását jelenti, nem pedig egyedi igények azonnali és kritika nélküli kiszolgálását.

 

 

3.5.1 Partnerlista


 

Az ágazati kapcsolatok rendszere (táblázat)

Szint / Ágazat

Közoktatás, ifjúságpolitika

Közművelődés, szabadidő, sport

Szociális, egészségügy

Szakképzés

Helyi, önkormányzati

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

Polgármesteri Hivatal, Művelődési és Sportosztály,

·Nevelési Tanácsadó

Városi igazgatói és szakmai munkaközösségek

(Intézményi) alapítványok

Hevesi Sándor Művelődési Központ,

Halis István Városi Könyvtár,

Thúry György Múzeum

·Sportszervezetek

Polgármesteri Hivatal, Szociális Osztály,

Egészségügyi Alapellátási Intézmény,

Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, ÁNTSZ

Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltsége,

Foglalkozási Információs Tanácsadó (a városi könyvtár épületében)

Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara,

Kézműves és Iparkamara, Agrárkamara

Megyei

Zala Megyei Pedagógiai Intézet,

Középiskolai, Megyei Igazgatói Munkaközösség,

Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Hivatala Művelődési, Oktatási és Sportosztály,

Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány,

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

 

 

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

Zala Megyei Munkaügyi Központ

Regionális

Regionális Ifjúsági Tanács,

Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Regionális Irodája

 

 

Regionális Fejlesztési Tanács,

West Pannon Eurégió Fejlesztési Ügynökség (munkacsoportjai)

Szint / Ágazat

Közoktatás, ifjúságpolitika

Közművelődés, szabadidő, sport

Szociális, egészségügy

Szakképzés

Országos

Oktatási Minisztérium és háttérintézményei:

Országos Közoktatási Intézet,

Nemzeti Szakképzési Intézet,

Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet, PMIK,

Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat

 

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

szakágazati minisztériumok

3.5.2. Partneri igény és elégedettségmérés

            Az Iskolánk meghatározta partnereinek azon körét, amelyek esetében szabályozza az igényfelmérés módját, valamint elkülöníti azon kört, amelyek esetében visszajelzéseket gyűjt a rendszeres kapcsolattartás során. Az intézmény kialakította módszerét a partnerek igényeinek megismerésére. A kialakított eljárás objektív és tartalmazza a következőket:

  • partnerek elégedettségének, elégedetlenségének vizsgálata, igényeinek azonosítása.

Az Iskolánk kialakította a mintavételi eljárását, meghatározta a partnerek igényeinek felmérése során alkalmazott minta nagyságát és összetételét (mintacsoport), úgy, hogy az reprezentálja az intézmény partnereit.

Az intézmény megtervezze az igényfelmérés módszerét és gyakoriságát. A kiválasztott módszernek megfelelően rögzítette az elfogadható válaszadási arányt.

Partnerenként meghatároztuk az igényfelmérés tartalmi szempontjait, beleértve a több partnernél is vizsgálandó szempontokat, így biztosítva a mérési eredmények későbbi összehasonlíthatóságát.

Írásban szabályozta a partnerek igényeinek felmérési folyamatát. 1.sz. melléklet

Az intézmény az igények felmérésének eredményeit, írásos formában rögzíti és azt elérhetővé teszi partnerei számára.

 

4. A működés folyamatos javítása, fejlesztése

Alprogramok

4.1 Fenntartói feladatokból eredő minőségbiztosítási teendők

Általános iskola (8 osztályos Gimnáziumi osztályok)

 

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

A kerettantervek felhasználásával készített pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, későbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése

Tanügyigazgatás

Tudatos tervezés

Tantárgyi követelményeknek való megfelelés

Tervezés éves lebontásban;

Ellenőrzés, értékelés

Igazgató,

Igazgatóhelyettes,

Munkaközösség-vezetők

Szaktanárok

Tanév kezdése előtt

Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése

Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás

Innovációs programok,

Idegennyelvi órák,

Informatikai, - művészeti foglalkozások

Munkaközösségek

Szaktanárok,

Tanítók

Folyamatosan

Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése

Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása

Tanulási módszerek tanítása;

Csoportbontásban történő oktatás,

Nívócsoportos oktatás

 

Tanítók,

Napközis nevelők,

Szaktanárok

Folyamatosan

Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés

Egyéni tanulási út biztosított

Versenyeken eredményes szereplés

Differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés

Tanórán és tanórán kívül –

Szakkörök, Önképzőkörök

Osztályfőnökök,

Szaktanárok,

Napközis nevelők

Év közben folyamatosan,

Nyáron alkotótáborban

Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási-nevelési formák alkalmazása

Egyéni bánásmód elvének érvényesítése

Nevelőtestületi egységes elv érvényesülése

Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások

Pedagógus közösség

Tanév folyamán

Tankötelezettség teljesítése

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított;

A gyengébb képességűek egyéni fejlesztése

 

Igazgató

Folyamatos

Napközbeni, napközis ellátás biztosítása

Nincsenek csellengő gyermekek,

A másnapi tanórákra biztosított a felkészülés

Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése érdekében

 

Napközis nevelők,

Osztályfőnökök,

Szabadidő-szervező,

Könyvtáros tanár

Tanév folyamán, napközis táborokban

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Pályaorientáció, pályaválasztás segítése

Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez

Intézmények együttműködése

Pályaválasztási tanácsadó;

Önismereti tesztek,

Iskolalátogatások

Továbbtanulási orvosi vizsgálat

 

Osztályfőnökök,

Iskolai pályaválasztási felelős

Folyamatosan, 5-8-ig minden évfolyamon

Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint

Egészséges életmód

Közösségi tanulói tevékenységek

Szociális érzékenység

Magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá válik.

Mindennapos testmozgás

Osztálykirándulások

Diákönkormányzati tevékenységek

Iskola-egészségügyi ellátás megszervezése

Közéletiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában

 

Igazgató,

Nevelőtestület,

Szülői munkaközösség,

Patronálói közösség,

Védőnők

Folyamatosan

A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás

Biztosított a képzésük, fejlesztésük

A gyerekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a középfokú oktatási intézményekbe.

Hátránykompenzáció

Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása

Együttműködés a Családsegítő Szolgálat munkatársával és a Nevelési Tanácsadóval.

Logopédiai ellátás

Gyógytestnevelés biztosítása.

 

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

Osztályfőnök

Családsegítő Szolgálat

Nevelési Tanácsadó,

Szülő

Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is

Etnikai kisebbség oktatása, a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének csökkentése

Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése

Felkészítés a továbbtanulásra

Továbbtanulásuk kiszélesítése szorgalmazása

Integrált oktatás;

Speciális cigány etnikai programok tervezése, átvétele

Igazgató-helyettes,

Osztályfőnök,

Napközis nevelők,

Szaktanárok

 

Folyamatosan

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója

 

Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után

Tantárgyak követelményrendszere, a közoktatási törvény alapján

Igazgató,

Szaktanárok,

Tanítók

Tanévkezdés előtt

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer kidolgozása

A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép

Folyamatszabályozás,

Fejlesztési területek minőségközpontú elemzése;

Partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása,

Újraértelmezése

 

Igazgató

Programkészítő

pedagógusok

2004.július 30.

A humán erőforrás újabb hosszú-távú tervének elkészítése

Pedagógusok kompetenciájának növekedése pl: a sajátos nevelési igényűekkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál

Továbbképzési terv, beiskolázási terv

Gyógypedagógus logopédus

fejlesztőpedagógus

Jelentkezéselfogadás szükség szerint

Igazgató

277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet szerint

A taneszköz ellátottság fejlesztése

Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést

Taneszköz-ellátottság áttekintése

Ésszerű igények felmérése

Pályázatírás a fejlesztésre

Igazgató

Gazdasági titkár

Munkaközösség-vezetők

Tanévkezdés előtt

Az intézmény-értékelési, minőségirányítása rendszer stratégiájának lebontása

Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek

Nevelési területek számbavétele – Prioritások állítása

Minőségi körök vezetői

Partnerek képviselői

Tanév elején

Intézményi együttműködés

Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul

Megismerik a követelményeket.

Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein.

Sikeres beiskolázás

Szakmai tapasztalatcsere társintézményekkel: óvodákkal,

közművelődési intézményekkel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel középiskolákkal

Nyílt napok

Igazgató

Munkaközösség-vezetők

Szaktanárok

Tanítók

Folyamatosan, az aktuális intézménynél

Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, partnerekkel

Egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és iskola között

Szülői értekezletek

Fogadóórák

Családlátogatás

Szülői fórumok

Igazgató-helyettes,

Szülői Munkaközösség- vezető,

Osztályfőnökök

Tanítók

Szaktanárok

Tanévben folyamatosan

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Hatékony gazdálkodás;

Osztálylétszámok kialakítása;

Férőhely-kihasználtság tekintetében

Törvény szerinti osztálylétszámok férőhely-kihasználtsága a legoptimálisabb

Statisztikai adatok elemzése

előrejelzések prognosztizálása

Évenkénti felülvizsgálata

Az egy pedagógusra jutó tanuló számának aránya

Igazgató

Gazdasági titkár

Beiskolázás időszaka

minden év októbere

Nevelési pedagógiai program felülvizsgálata

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka

Eredményesség és hatékonyság vizsgálat

Ellenőrzés, Értékelés

Intézményvezető

Programkészítő

Pedagógusok

2004. június 30-ig

Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése

Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítás programmal. Ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere

Helyzetértékelés, Stratégiai cél feladat- és időterv

Ellenőrzési, mérés-értékelési rendszer

Fejlesztési mutatók

Partnerek elégedettségi szintje

Intézményvezető

Minőségi körök vezetői, tagjai

2004. június 30.

 

Középfokú nevelés-oktatás, szakképzés

 

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közremű-ködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Az intézmény minőség-irányítási rendsze-rének kidolgo-zása, a program elkészítése

A minőségirányítási rendszer koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal

Az elfogadott program szerint működik a minőségfejlesztés az intézményben

 

Helyzet-elemzés

Értékelés, célok, feladat- és időterv

Ellenőrzési, mérés-értékelési

Partneri elégedett-ségi mutatók

Fejlesztési területek

Az intézmény vezetője

A minőségi körök vezetői és tagjai

2004. június 30.

A kerettan-tervek felhasz-nálásával kiegészített pedagógiai program felülvizs-gálata

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka

Problémás, fejlesztendő területek adottak

Ellenőrzés, értékelés, az eredmé-nyesség, hatékony-ság vizsgálata

Tantárgyi értékelések felülvizs-gálat

.

Intézmény-vezető és Program-készítő pedagó-gusok

2004. június 30.

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Minőségirányítási rendszer stratégiai tervének évenkénti lebontása

Partnerközpontú működés

Minőségfejlesztés, értékelés,

Elégedettségmérési kérdőívek

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Minőségi körök vezetői tagjai

Pedagógusok

 

2005. júniustól évente

Közismereti tantárgyak oktatási színvonalának emelése,

Alapkészségek fejlesztése

A közismereti tárgyak oktatása, követelményei, értékelése közelíti az egységességet

Átjárhatóság biztosítása a települési középiskolák megfelelő évfolyamai között

Együttműködés a település szaktanárai között

Tapasztalatcsere

Innovációs tanítási, oktatási programok

Változatos tanórai munkák

Önálló ismeretszerzés módjainak megismerése

 

Szakmai munkaközös-ségek vezetői

Szaktanárok

Intézmény-vezető

Tanév folyamán folyamatosan

A kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés

Az ehhez szükséges iskolák közötti kapcsolat kialakítása.

Tájékozottság.

 

Intézményi szinten továbbképzések,

Önképzés

Igazgató,

Igazgatóhe-lyettes, Szaktanárok

A kétszintű érettségi bevezetéséig folyamatosan

Tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, az etnikai kisebbségekhez tartozókkal való foglalkozás

Nyelvvizsga szorgalmazása

Tanulmányi verseny-eredmények

Csökken a lemorzsolódás, biztosított az esélyegyenlőség

Felkészítés a nyelvvizsgára, tanulmányi és szakmai versenyekre,

Differenciált személyiség- és képességfejlesztés; felzárkóztató foglalkozások

Nyelvi előkészítő osztályok szervezése

 

Szaktanárok,

Szakoktatók,

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

Diákönko-rmányzat vezető

Osztályfőnökök

Folyamatos

 

Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés

Eredményes oktatás, amely buzdít a folyamatos ismeretszerzésre

A tanulás-tudás elismerése, távlatok megmutatása az ismeretszerzésben, az életpályákon

Szaktanárok

Pályaválasztást segítő pedagógus

Osztályfőnökök

 

Folyamatosan, lehetőség szerint minden tanórán és órán kívüli foglalkozáson

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Készségek, képességek magas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése

Sikeres érettségi vizsga

Önálló ismeretszerzési képességgel való rendelkezés

Kommunikáció, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő, információszerző, tároló, előhívó képességek fejlesztése

Szaktanárok

Osztályfőnökök

Szabadidő-szervező

Könyvtáros-tanár

Tanórán és a választható foglalkozá-sokon, önképző-körökben a tanév során

Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése

Kiterjedt gimnáziumi  oktatás, presztízs erősítés

Felkészítés különböző vizsgákra

Innovációs tanítási programok

változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

Ismeretszerzési módok

Kapcsolatok a könyvtárral

művelődési házzal.

Második idegen nyelv

Szaktanárok

Könyvtáros-tanár

Folyamatosan a tanév folyamán

Az általános képzés színvonalának javítása

Iskolarendszerű szakképzésben szereznek szakmai képesítést

Első szakmához jutás.

Szakmai alapozás

Informatika, Környezetvédelem

Személyiségfejlesztés

Munka világával kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése

Álláskeresési technikák.

 

Igazgató

Műszaki szakoktatók

Folyamatosan tanévközben és a nyári gyakorlaton is

A beiskolázás tudatos tervezése

Jó színvonalú beiskolázás (kellő számú tanuló)

Nyílt napok, Iskolaismertetők

Szülői értekezletek

Igazgató

Pályaválasztási felelős

Minden év novemberében, februárban, márciusban

Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése

Felsőoktatási intézménybe sikeres felvételi

Az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás; munkába állás

Személyiségfejlesztő, önismereti tréning

Pályaválasztási szaktanácsadás

Tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban

 

Osztályfőnökök

Szaktanárok

Pályaválasztási felelős

Folyamatosan

 

Taneszköz ellátottság fejlesztése

Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést

Taneszköz-ellátottság áttekintése

Igények, szükségletek felmérése

Pályázatírással bővítése

 

Igazgató

Gazdasági titkár

Munkaközösség-vezetők

Tanév kezdése előtt

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

A humán erőforrás újabb hosszú-távú tervének elkészítése

Pedagógusok és szakoktatók kompetenciájának növelése

Továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése a jelentkezések és elfogadások figyelembevételével

Belső továbbképzés

 

Intézmény-vezető,

Munkaközösség-vezetők

Szaktanárok

277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet szerint

Költséghatékony gazdálkodás

Optimális férőhely-kihasználtság,

Törvény szerinti osztálylétszámok

Statisztikai adatok

Előrejelzések elemzése

Pályázatírás

Igazgató,

Gazdasági titkár,

Igazgató-helyettes

Évenkénti felülvizsgálat

A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, Mérés-értékelés

Összevetés a pedagógiai programban vállalt cél-meghatározá-ssal,

Pontos ismeret az eredményes-ségről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról, a „hozzáadott érték”-ről

Szaktárgyi és attitűd-mérések, értékelése

Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése

Igazgató ellenőrzési tervének megfelelően

Munkaközösség-vezetők, szakmai vezetők

Osztályfőnökök

Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban

A szakképzési aktuális célok megismerése, feladatokká bontása, beépítése az intézmény munkájába,

Tudatos beiskolázás

A szakképzésben részt vevő tanulók szaktudása piacképessé válik; ez érdeke a gazdaságnak és az egyénnek is.

A szakképzési évfolyamok funkcióinak erősítése

Többszintű kibocsátást biztosító szerkezet kialakítása melyben az átjárhatóság biztosított

Iskolán kívüli szakképzési helyek

Igazgató

Pályaválasztási felelős

Folyamatos

A képzésben érdekelt szociális partnerekkel való együttműködés

 

A végzettek, szakmával rendelkezők elhelyezkedési aránya nő

Fenntartó, kamarák

Munkaügyi központok

Pályaválasztási tanácsadók

Foglalkozási Információs Tanácsadó

Igazgató

Igazgató-helyettes

Szakmacsoport vezető

Folyamatos

Munkavédelmi, balesetvédelmi felülvizsgálat

Biztonságos tantermek,

tanműhelyek, felszerelések

Az intézmény és a szakma oktatásának helyszínei,

A tanműhelyek bejárása

Jegyzőkönyv

Igazgató

Munka- és balesetvédelmi felelős

Tanévkezdés előtt

4.2 Középiskolánk saját fejlesztése

4.3 Panaszkezelés rendje

1. Ha valaki(k)nek az iskola munkájával, tevékenységével vagy bármilyen az iskolával kapcsolatos észrevétele vau, felkeresi az iskolatitkárt És elmondja a problémáját.

2 Az iskolatitkár az elmondottak alapján kitölti a problémalapot, iktatja. A napló az iskola titkárságán található.

Ha a probléma nem követel azonnnali intézkedést, akkor a hétfőnként tartott vezetői értekezleten az iskolatitkár ismerteti. A probléma megvitatása után a vezetőség döntést hoz, meghatározza a szükséges intézkedéseket, a felelős személyt és a feladat végrehajtásának határidejét, valamint az ellenőrzésért felelőst.

IV. Az intézkedések végrehajtására (a probléma megoldására) felkért személyt a vezetőség tájékoztatja a feladatról. (Aki ezt aláírásával megerősíti.)

V Az intézkedések végrehajtása után (határidő lejártakor) az ellenőrzésért felelős leírja az ellenőrzés tapasztalatait, Írásban tájékoztatja a probléma felvetőjét a megoldás(ok)ról, esetleg további intézkedési javaslatot tesz az iskola vezetősége felé.

VI. Ha a probléma azonnali intézkedést igényel, akkor a. iskolatitkár azonnal értesíti az igazgatót ill. a területért felelős igh.-t, aki(k) saját hatáskörben intézkednek ill. rendkívüli vezetőségi ülést hívnak össze.

Legitimációs záradék:

 

 

Aláírás:

Dátum:

Elfogadta

 

 

 

 

 

Alkalmazotti közösség

 

2004.

Véleményezte

 

 

 

 

 

 

SzM.

 

2004.

Jóváhagyta

 

 

 

 

 

 

Önkormányzat:

 

2004.

Felülvizsgálat

 

 

 

 

 

 

 

Alkalmazotti közösség

 

2005.-től évente júniusban

 

 

2006

 

 

2007.

 

 

2008

 

 

Érvényesség

 

 

2009. aug.31-ig.

 

Felhasznált Irodalom

 

  1. A nagykanizsai Batthyány Lajos G imnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Iskola Pedagógiai Programja
  2. A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2003.
  3. Írjunk együtt: Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) Iskolavezetés 2004.február
  4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának oktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési terve és minőségirányítási programja 2004.
  5. Dr. Szinvák Judit szerk: Minőség az iskolában 2001. OKKER
  6. 3/2002. (II.15.) OM rendelet
  7. Közoktatási Tv.

 


1765 - 2012 BLG ©