A Batthyány Lajos Gimnázium és

Egészségügyi Szakközépiskola

Gyakornoki Szabályzata

2007.

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

 

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 4/B §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szakmai munkaközösségekkel történt egyeztetést, valamint a nevelőtestület véleményének kikérését követően - a következő gyakornoki szabályzatot adom ki.

 

1.  A szabályzat területi, személyi hatálya

Jelen szabályzat a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (Nagykanizsa, Rozgonyi u. 23.)  E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.

 

2.  A szabályzat időbeli hatálya

Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos.

 

3.  A szabályzat módosítása

A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.

 

4. A gyakornoki szabályzat célja

 A gyakornoki szabályzat célja, hogy meghatározza a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelményeket, a gyakornok és a szakmai vezető feladatait, a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet, a gyakornok számonkérésének feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

 

5. A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények

A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből.

 

6. A szakmai vezető feladatai és jogköre

1. A szakmai vezetőt az igazgató jelöli ki a legalább tíz éves, a szakterületnek megfelelő pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező, az intézményben kinevezett pedagógusok közül.
2. A szakmai vezető feladata
   • a gyakornok intézménybe való beilleszkedésének, munkahelyi kapcsolatainak kialakításának segítése,
   • a helyi szervezeti hagyományok, szokások és elvárások megismertetése,
   • a gyakornok felkészülésének segítése tanévre szóló, szakterületére vonatkozó terv szerint.
   • szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá – ha igényli – havonta legalább kettő, legfeljebb négy órában konzultációs lehetőséget biztosít számára,
   • a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint értékeli a gyakornok teljesítményét,
   • feljegyzés készítése a gyakornok tanítási (foglalkozási) órájának látogatásáról, a konzultációkról.
3. A szakmai vezetőt a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg.

 

7. A gyakornok feladatai

a) A gyakornok feladata, hogy a felkészítési tervben meghatározott rend szerint megismerje:

• az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését,
• az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,
• a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok - Kt.-ban meghatározott - jogait és kötelezettségeit,
• a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket,
• a tanügyi dokumentumok alkalmazását,

 

 

• a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait,
• az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit.

b) A gyakornok a szakmai vezető támogatásával felkészül az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben

• az iskola helyi tantervében a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására,
• a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek,
• tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására,
• a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására.

c) A gyakornok a szakmai vezető irányításával elvégzi az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló, valamint a szakterületéhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat. E körben óramegfigyeléseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket végez, gyakorlati tapasztalatait szakszerűen dokumentálja.

d) A gyakornok a felkészítési tervben meghatározottak szerint ad számot a szakmai követelmények teljesítéséről.

 

8. A gyakornoki követelmények teljesítésével összefüggő eljárási rend

a)  A szakmai követelmények teljesítésének biztosítására a szakmai vezető bevonásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornoki időszakra felkészítési tervet készít.

2. A gyakornok felkészítésének terve tartalmazza:
   • a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, a gyakornok által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, azok teljesítésének időtartamát, határidejét,
   • a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, szakmai vezető (k) által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, különösen az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára való felkészítés módszereit, időtartamát, határidejét,
   • a teljesítés ellenőrzésének, értékelésének időpontját, módszereit és felelősét, a számonkéréssel kapcsolatos feladatokat.

 

c)  A szakmai vezető a felkészítési terv alapján a gyakornok bevonásával éves tervet készít, amely tartalmazza:

• az adott időszakban a felkészítés és felkészülés feladatait, azok teljesítésének időtartamát és határidejét,
• a felkészítés módszereit,
• a rendszeres konzultációk időpontját, tárgyát,
• a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráinak látogatási tervét,
• a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendben meghatározott feladatokat, tevékenységeket és azok megvalósításának időpontját.

 

9. A teljesítmény mérésének eljárásrendje

1. Az intézményvezető a szakmai vezető véleményét kikérve a tanévnyitó tantestületi értekezlet időpontjáig elkészíti a gyakornok munkaköri leírását, amelyben meghatározza a gyakornoknak a szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos tanévre szóló feladatait, a teljesítménycélokat.
2. Az intézményvezető és a szakmai vezető a tanév első napjáig ismerteti a gyakornokkal a munkaköri leírásban foglaltakat, a szakmai követelmények teljesítésével összefüggő feladatait, a teljesítménycélokat, a teljesítményértékelés eljárásrendjét.
3. A teljesítményértékeléshez a gyakornoki szabályzat 4. sz mellékletében meghatározott értékelőlapokat kell használni, melyek tartalmazzák az értékelési területeket, a szakmai követelményeken alapuló értékelési szempontokat, az értékelést megalapozó információk forrásait, a teljesítménypontokat, a fontossági súlyszámokat
   (1 – kevésbé fontos, 2 – fontos, 3 – nagyon fontos), és az előbbiek szorzataként adódó összevont pontszámokat.
4. A teljesítménypont megállapításához minden egyes szemponthoz 1-et vagy 4-et kell rendelni, attól függően, hogy a szempont szerint a gyakornok tulajdonságai, képességei, ismeretei, tudása, illetve tevékenysége megfelel, vagy nem felel meg a szakmai követelményeknek. A szempontokhoz rendelt számok összegzése alapján értékelési területenként a következő skálán kell minősíteni a gyakornok teljesítményét:
   • 1  Nem megfelelő.
   • 2  Fejlesztésre szorul.
   • 3  Jó.
   • 4  Kiváló.
5. A teljesítményértékelésnek megbízható és érvényes információkon kell alapulnia, így különösen:

• a tanulók eredményein (tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok, stb.),
• az óralátogatások tapasztalatain, jegyzőkönyvein,
• belső és külső tantárgyi tudásmérések eredményein,
• tantárgyi kötődésvizsgálatok eredményein,
• belső vizsgák eredményein,
• szakértői, szaktanácsadói véleményeken,
• a nevelő-oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumokon (tanmenet, foglalkozási terv),
• a tanulók véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein,
• a szülők véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein,
• a szakmai munkaközösségek véleményén,
• a számonkérés eredményein.

6. A szakmai vezető folyamatosan gyűjti a gyakornok értékeléséhez szükséges információkat. Az összegzett és rendszerezett információk alapján május 31-ig a teljesítményértékelő lap felhasználásával szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét.
7. Az intézményvezető és a szakmai vezető június 10-ig kialakítja egyeztetett véleményét a gyakornok értékeléséről.
8. Az intézményvezető és a szakmai vezető június 30-ig értékelő megbeszélésen ismerteti a gyakornokkal az értéklelés eredményét. Az értékelő megbeszélésen közösen meghatározzák a soron következő gyakornoki év teljesítménycéljait, a szakmai követelmény teljesítésére vonatkozó feladatokat, amelyet megállapodásba foglalnak.

 

10. A gyakornok minősítése

1. A gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősíteni kell.
2. A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. A munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornok közvetlen felettese mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai vezető javaslatát is meghallgatja.
3. A minősítés a gyakornok személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhatja.
4. A minősítésnek alapvetően arra kell irányulnia, hogy a gyakornok miként teljesítette a jelen szabályzatban vele szemben meghatározott szakmai követelményeket, illetve a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.
5. A minősítés szöveges, amelyben arra kell kitérni, hogy a gyakornok teljesítette-e a munkaköri leírásában meghatározott feladatait, s mennyire felelt meg a feladatai ellátásához előírt szakmai követelményeknek. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” értékelés adható.
6. A minősítését annak elkészülte után a munkáltatói jogkör gyakorlója – átvételt igazolt módon – haladéktalanul megküldi a gyakornoknak.
7. A minősítést a gyakornokkal a munkáltatói jogkör gyakorlója ismerteti a gyakornok közvetlen felettese – ha személyük nem azonos – és a szakmai vezető jelenlétében.
8. A megismerés tényét a gyakornok a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá a minősítésen feltűntetheti esetleges észrevételeit is.

 

11.  A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai

 

A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott.

A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat.

A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal.

Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson)

Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal)

Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel)

Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.

Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi.

A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra)

NYILATKOZATOK

 

Ezt a gyakornoki szabályzatot az iskola nevelőtestülete megtárgyalta és véleményezte.

Nagykanizsa, 2007. december 18.

 

                                                                                  ……………………………….

                                                                                  a nevelőtestület képviseletében

 

A szakmai munkaközösségek képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a gyakornoki szabályzat kialakítása során a munkaközösségekkel az egyeztetés megtörtént.

Nagykanizsa, 2007. december,12.

                                                                               ………………………………..

                                                                                  munkaközösség-vezető

 

 

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a gyakornoki szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Nagykanizsa, 2007. december, 17.

 

                                               ..............................................

                                              a Közalkalmazotti Tanács képviselője

 

 

                                               ..............................................

                                                                      igazgató

 

MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet

    Fogalmak meghatározása

 

Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése.

Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez.

Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot.

Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben.  Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést.

Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására.

Szakmai vezető: az intézményvezető által kijelölt pedagógus, aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője.

Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.

Kjt. 22.§

(1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.

R.4.§

(1) A gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására – az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint –pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

(2) Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki

a) – az (1) bekezdésben felsorolt – bármilyen munkakörben teljesítette a gyakornoki

követelményeket,

b) rendelkezik pedagógus szakvizsgával.

– A közoktatási intézményekben a jogszabályban hivatkozott, az alaptevénységgel

összefüggő pedagógus munkakörök a következők:

•  óvodapedagógus,
•  tanító,
•  tanár,
•  napközis foglalkozást (tanulószobai foglalkozást) tartó pedagógus,
•  gyógypedagógus (terapeuta), konduktor,
•  logopédus,
•  kollégiumi nevelő,
•  pszichológus,
•  szociálpedagógus,
•  könyvtárostanár (tanító),
•  szakoktató, gyakorlati oktató (beleértve a gyors- és gépírást tanítót,
•  a szakmai alapozó, szakmai előkészítő, szakmai orientáció,
• szakmacsoportos alapozó oktatást végző, munkába állást előkészítő ismereteket oktató,
•  tanórán kívüli foglalkozást tartó, művészetoktatásban gyakorlatot

és elméletet oktató pedagógus.

A gyakornoki idő kikötését a törvény hatálybalépését követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.

A gyakornoki időt ki kell kötni, ha a közalkalmazotti jogviszony a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezéssel jön létre. Határozott idejű kinevezés mellett gyakornoki időt nem kell kikötni akkor sem, ha a kikötés egyéb jogszabályi feltételei fennállnak. A Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményekben egyébként csak különös esetekben létesíthető közalkalmazotti jogviszony határozott időre történő kinevezéssel. Nevezetesen helyettesítés céljából, továbbá meghatározott munka vagy feladat elvégzésére. A határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.

 

A szakmai gyakorlat értelmezése

A gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a pedagógus nem rendelkezik három évet

meghaladó szakmai gyakorlattal.

Kjt. 22. §

(3) A szakmai gyakorlat

a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint

b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört, továbbá meghatározhatja munkakörönként azt az iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést, amely a szakmai gyakorlat tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén a kinevezéshez szükséges végzettséggel, illetve képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.

Kjt. 87/A.

(1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti

jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél

munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt.

(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

 

A szakmai gyakorlat időtartamába be kell számítani:

– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési szerveknél) munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt,

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

– a szolgálati jogviszony időtartamát (a hivatásos, a tartalékos, a továbbszolgáló

jogviszonyt),

– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött

időt,

– a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

– munkavégzésre irányuló további jogviszonyban töltött időt.

A fentiekben szereplő jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.

A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.

 

A gyakornoki idő alatt közalkalmazotti kötelezettségszegés esetén nem lehet fegyelmi eljárást indítani, hanem a munkáltató minősített jogsértések estén azonnali hatállyal, rendkívüli felmentéssel megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. (Kjt.22/A.§:A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók).

A közalkalmazott rendkívüli felmentése esetén a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. A munkáltatónak a rendkívüli felmentést kimondó határozatában nemcsak a felmentés indokát kell megjelölnie, hanem - mivel a felmentés indokaként csak a törvényben megállapított körülmény fogadható el - a munkáltatónak világosan meg kell fogalmaznia és bizonyítania kell a felmentési ok valódiságát és megalapozottságát (Kjt.30. § (2)).

2. sz. melléklet

 

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. Személyes tulajdonságok

a) Személyes kompetenciák

• Megfelelő önismerettel rendelkezik, ismeri erősségeit és korlátait, adottságait, képességeit és értékeit.
• Képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre, a munkájára vonatkozó visszajelzéseket pozitívan hasznosítja munkájában.
• Nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.
• Megbízható, pontos, következetes.
• A változások kezelésében rugalmas; nyitott az új eljárásokkal és szakmai információkkal szemben.

b) Szociális kompetenciák

• Képes mások (tanulók, szülők, kollégák) érzelmeit, véleményeit, nézeteit megérteni, a különbözőséget elfogadni.
• Képes tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az együttműködés készségeinek fejlesztésre.

3. Társas kompetenciák

• Hatékony együttműködésre és kommunikációra képes az osztályban tanító kollégákkal, vezetőkkel.
• Rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, képes információs-kommunikációs eszközök alkalmazására.

2. Szakmai képességek

a) A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése:

• Szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására.
• A tanítási-fejlesztési céloknak megfelelően választja ki és alkalmazza a taneszközöket, a tanulmányi segédleteket és a tananyagtartalmakat.
• Eredményesen tudja különböző eszközök felhasználásával irányítani a tanulók osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját.

.

b)Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása:

• Képes a tanítási - fejlesztési céloknak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására.
• Képes a tanulást segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére.
• Képes a tanórai munka hatékony irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.

c)A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése:

• Ismeri és az iskola helyi tantervében meghatározottaknak megfelelően alkalmazza az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
• A tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon rendszeres és alapos visszacsatolást biztosít.
• Az iskola helyi tantervében meghatározott rendszerességgel, érdemjeggyel minősíti a tanulók teljesítményét.
• Ismeri és alkalmazza a különböző értékelési eljárásokat a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére.

3. Szakmai tudás

a)A tanulók, a tanulás és tanítás folyamatának és hatásrendszerének ismerete:

• Ismeri és a munkája során alkalmazza az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszereket, technikákat.
• A tanítást és a tanulást a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek, valamint a tanulás különböző formáinak ismeretében tervezi, szervezi és irányítja.
• Ismeri és alkalmazza a differenciálás, és az adaptív tanulásszervezés eljárásait, módszereit a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők ismerete alapján.

b)Műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás:

• Ismeri a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepét, tartalmát és belső összefüggésrendszerét, szakterületének cél- és feladatrendszerét.
• Ismeri a helyi tanterv elkészítésére vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeket.
• Ismeri az iskola helyi tantervében a szakterületére és a munkaköri feladataira vonatkozó előírásokat, azokat helyesen értelmezi, és szakszerűen alkalmazza a nevelő-oktató munkában.
• A Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv általános és részletes követelményei alapján el tudja készíteni, illetve tudja adaptálni a szakterületének megfelelő tantárgy tervét.
• Ismeri a pedagógiai program elkészítésére vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeket, továbbá a pedagógiai program tartalmi összetevőit.
• Ismeri az intézmény pedagógiai programját, pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását.

c)Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó (jog) szabályok ismerete:

• Ismeri a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket.
• Ismeri a közoktatásról szóló törvényt, valamint a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírásokat.
• Szakmai munkáját a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogainak és kötelezettségeinek ismeretében végzi.
• Szakmai munkáját a tanulók, a szülők, – Kt.-ban meghatározott – jogainak és kötelezettségeinek ismeretében és tiszteletben tartásával végzi

 

 

• Ismeri az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, közalkalmazotti szabályzatát.
• Ismeri és alkalmazza az intézmény adatkezelési szabályait.

 

4. A pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenységek

a)A tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazása:

• Ismeri a nevelő-oktató munkához kapcsolódó tanügyi nyilvántartásokat (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap).
• Ismeri, és helyesen alkalmazza a tanügyi nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat, különösen a téves bejegyzések javítására, a mulasztások igazolására, az érdemjegyek bejegyzésére vonatkozó szabályokat.

b)A tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása:

• Tanmenetek, óravázlatok szakszerű intézményi előírások szerinti elkészítése.
• Írásbeli dolgozatok (témazáró – év eleji és év végi feladatlapok stb.) elkészítése.
• Munkalapok, feladatlapok készítése.
• A tanulók írásbeli munkáinak (füzetek, munkalapok, dolgozatok stb) intézményi előírások szerinti kijavítása, értékelése.

3. sz. melléklet

A gyakornok felkészítésének szakaszai

 

A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év.

A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása.

 

Időszak	Szakasz megnevezése	Elvárás
0-1 év	„kezdő”	Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése
1-2 év	„haladó”	Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása
2-3 év	„befejező szakasz”	Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás

 

A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)

Általános követelmények a „kezdő szakaszban”

A gyakornok ismerje meg:

 

• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen
  1. általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai),
  2. a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei,
  3. a pedagógus jogai és kötelességei,
  4. a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik,
  5. a működés általános szabályai,
  6. a működés rendje,
  7. a szakmai munkaközösség,
  8. a tanulók közösségei, a diákönkormányzat.
  9. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen
  10. a működés rendje,
  11. a nevelőtestület,
  12. a szakmai munkaközösség,
  13. a diákönkormányzat,

 

• Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen

1. Az intézmény küldetését, jövőképét

b)az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

c)a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

d)a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

e)a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

f)a tehetség-, képesség  kibontakoztatását segítő tevékenységet,

g)az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

h)az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

i)az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

j)az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit,

k)a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját,

l)moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.

• Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját.

 

• Az intézmény minőségirányítási programját, különösen:

a)az intézmény működésének folyamatát,

b)ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását,

c)az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét,

d)a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

 

·Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen

a)a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b)a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,

c)a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

d)a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

e)az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,)

f)az intézményi védő, óvó előírásokat,

g)a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,

h)a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

i)a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

j)az iskolai könyvtár működési rendjét.

 

• Az intézmény házirendjét, különösen

a)tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani,

b)tanulói munkarendet,

c)a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét,

d)az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét,

e)az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást

f)a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

g)a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

h)a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

i)a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

j)a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

• Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit.
• Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit
• Az intézmény éves munkatervét.
• A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.
• A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat.
• Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

Általános követelmények a „haladó szakaszban”

A gyakornok ismerje meg:

 

• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen

1. az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai,
2. a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal,
3. a közoktatás országos mérési feladatai,
4. a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások,
5. a közoktatási intézmény ellenőrzése.

 

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen
  1. a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése,
  2. fegyelmi felelősség,
  3. munkaidő, pihenőidő,
  4. a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.

 

• Az  intézmény  nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen

a)a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

b)a tanulási kudarcnak kitett tanulók  felzárkóztatását segítő programot,

c)a szociális hátrányok  enyhítését segítő tevékenységet,

d)a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

e)az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét,

• Az intézmény panaszkezelési eljárását.

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények  „ a kezdő szakaszban”

 

A gyakornok ismerje meg:

 

• Az  intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül például:

 

a)nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

b)nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

c)a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

d)szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot,

5. oktatásszervezés gyakorlati feladatait,
6. az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit,

 

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények

a  „haladó szakaszban”

• A gyakornok mélyítse el ismereteit:

A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén

Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés)

A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés)

Tehetséggondozás területén

Hátránykompenzálás területén

Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában

Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén

 

• A gyakornok fejlessze képességeit:

Szociális tanulás

Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás)

Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal

Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése

Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

 

 

A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei

 

Időszak Szakasz megnevezése	Tapasztalatszerzés módszere	Számonkérés módszere
0-1év „kezdő szakasz”	Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Tanév eleji szülői értekezlet látogatása	Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)
1-2 év „haladó szakasz”	Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása	Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
2-3 év „befejező szakasz”	Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel	Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

 

 

 

 

 

4. sz. melléklet

 

ÉRTÉKELŐLAP A GYAKORNOK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

 

SSZ.	KATEGÓRIA/TERÜLET/ KÖVETELMÉNY/SZEMPONT	AZ INFORMÁCIÓ FORRÁSA	TELJESÍTMÉNY	FONTOSSÁGI SÚLYSZÁM	ÖSSZEVONT PONTSZÁM
1.	Személyes tulajdonságok
	Éntudatosság, visszajelzések pozitív hasznosítása a munkában Önszabályozás: megbízhatóság, pontosság, következetesség Tanulókhoz, kollégákhoz, szülőkhöz való viszony, kapcsolattartás Kommunikációs képesség, csapatmunkára való hajlandóság
2.	Szakmai képességek
	Tanulási egységek, tanítási órák tervezése Taneszközök kiválasztása, alkalmazása A tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése
3.	Szakmai tudás
	A tanulók, a tanulás és tanítás folyamatának és hatásrendszerének ismerete Műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó szabályok ismerete
4.	A pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenységek
	Tanügyi nyilvántartások (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap) ismerete Ezek vezetésére vonatkozó előírások ismerete Tanulók írásbeli munkáinak intézményi előírások szerinti kijavítása, értékelése

5. sz. melléklet/1

A GYAKORNOKI FELKÉSZÍTÉS TERVE

 

KÖVETEL-MÉNY, FELADAT, TEVÉKENYSÉG	MÓD-SZEREK, MUNKA-FORMÁK	FELTÉ-TELEK, ESZKÖZÖK	TELJESÍTÉS		AZ ELLENŐRZÉS
			KEZDŐ IDŐ-PONT	BEFE-JEZŐ IDŐPONT	MÓDJA	FELELŐSE	DOKUMEN-TUMA
Munkaköri leírás átvétele, megismerése, tantestülettel való megismerkedés	Szóbeli tájékoztatás	Munkaköri leírás				Intézmény-vezető	Munkaköri leírás másolata
A Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv megismerése	Egyéni tanulás, konzultáció	NAT Kerettanterv			Szóbeli beszámoló	Szakmai vezető	Jegyzőkönyv a szóbeli beszámolóról
Az intézmény Pedagógiai, Minőség-irányítási programjának, házirendjének, Kollektív Szerződésének megismerése	Egyéni tanulás, konzultáció	Pedagógiai Program MIP, Kollektív Szerződés, Házirend			Szóbeli beszámoló	Szakmai vezető	Jegyzőkönyv a szóbeli beszámolóról
A nevelő-oktató munkához kapcsolódó tanügyi nyilvántartások megismerése, vezetésükre vonatkozó előírások megismerése és alkalmazása	Egyéni tanulás, konzultáció	Osztálynapló, anyakönyv, törzslap, bizonyítvány, ellenőrző			Szóbeli beszámoló	Szakmai vezető	Jegyzőkönyv a szóbeli beszámolóról
Tanmenetek megismerése, készítése, tanítási órák tervezése	Egyéni tanulás, konzultáció	Tanmenetek			Szóbeli beszámoló	Szakmai vezető	Jegyzőkönyv a szóbeli beszámolóról
Tanítási módszerek, tanulásirányítás eredményes-sége, figyelem fenntartása, motiválás, rend és fegyelem	Óralátogatás	Óralátogatási lap				Szakmai vezető	Óralátogatási lap

5. sz. melléklet/2

 

 

A GYAKORNOKI FELKÉSZÍTÉS TERVE

 

KÖVETEL-MÉNY, FELADAT, TEVÉKENY-SÉG	MÓD-SZEREK, MUNKA-FORMÁK	FELTÉ-TELEK, ESZKÖ-ZÖK	TELJESÍTÉS		AZ ELLENŐRZÉS
			KEZDŐ IDŐ-PONT	BEFE-JEZŐ IDŐPONT	MÓDJA	FELE-LŐSE	DOKUMEN-TUMA
A tanulói teljesítmény értékelésének rendszeres-sége, gyakorisága	Szóbeli és írásos tájékoztató	Házirend, PP. kapcsolódó fejezetei			Meg-figyelés	Közvetlen felettes (ig. h.)	Feljegyzé-sek
Írásbeli dolgozatok (témazáró – év eleji és év végi feladatlapok stb.) elkészítése	Feladat-megoldás segítséggel, majd önállóan	Minta feladatlap, mérőlap			Előírt feladatok elkészül-tének megálla-pítása	Szakmai vezető	Feladatlap, feljegyzés