2017. június
                 
  1 2 3 4  
  5 6 7 8 9 10 11  
  12 13 14 15 16 17 18  
  19 20 21 22 23 24 25  
  26 27 28 29 30  
   

  Kiss Nóra











A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja
2009.

BEVEZETÉS

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség – és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió, a hazai társadalom és a közoktatás helyi szereplőinek is elvárása. Közoktatási esélyegyenlőségi programunk tartalmazza az intézményünk által ellátott közoktatási feladatokkal kapcsolatos célokat, az esélyegyenlőség biztosításához szükséges lépések végrehajtásának ütemezését. A program összhangban van intézményünk működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal a Minőségirányítási Programmal és az önkormányzat Városi Esélyegyenlőségi Programjával. E program célja, hogy biztosítsa a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, és felnőttek esélyegyenlőségét az oktatás-nevelés bármely területén.

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE Esélyegyenlőségért Európában
Az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legátfogóbb megkülönböztetés elleni jogszabályaival. Az egyenlő jogok követelése és az ezt biztosítani igyekvő jogszabályok elfogadása azonban nem jelenti az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulását. Ösztönözni kell a viselkedés- és gondolkodásmód megváltoztatását, fel kell deríteni a problémák gyökereit. Az Európai Unió idősödő, ugyanakkor összetételében egyre változatosabbá váló népessége új feladatokat és lehetőségeket rejt, amelyekkel élnünk kell.

2007 – Egyenlő esélyek mindenki számára európai év a megkülönböztetés elleni küzdelem európai stratégiájának hajtóereje. Az európai év során a megkülönböztetés különböző okaival, vagyis a nemi hovatartozáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés problémájával kiegyensúlyozottan kell foglalkozni. Az európai év céljai:
3 · Tudatosítani az emberekben, hogy joguk van az egyenlő bánásmódra és a diszkriminációmentes életre. · Az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése. · Az európai társadalmak és egyének részvételével induljon széles körű eszmecsere a sokszínűség előnyeiről. Az egyenlőség nem jelent egyformaságot. Az egyenlőség elvét a különbségek és a sokszínűség figyelembevételével kell alkalmazni, törekedve arra, hogy az emberek valóban egyenlő bánásmódban részesüljenek.
4 Esélyegyenlőségért Magyarországon Az 1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 54. § - át kiemelve:
(1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos embereken a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
Az Alkotmány 70/A. § -a szól az esélyegyenlőség biztosításáról:
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény is több paragrafusában emeli ki a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítását. (10. §, 11. §, 83. §)
A 2003. évi CXXV. törvény szabályozza az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az oktatásra és képzésre vonatkozó 27-29. § -ok írják elő számunkra a fejlesztés, a változtatás irányait városunk közoktatásában:
27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az
(1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, 5
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
6 „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, 2007-2032 elindításának három fő oka van: · a gyermekek szegénysége. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény, amelyet a Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV törvénye hirdetett ki, kimondja, hogy a gyermek különleges védelmet élvez: a részes államok elismerik, és minden eszközzel biztosítják valamennyi gyermeknek a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. · a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. A mai tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik. · az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének érdeke. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szőkítése szükséges. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia kimondja, hogy az „esélyteremtő oktatási rendszerben függetlenül attól, hogy a gyermek szegény sorsú iskolázatlan családból származik, rossz minőségű, szegregált lakókörülmények között él, fogyatékossággal élő, migráns vagy éppen kiemelkedő tehetségű, egész életén keresztül képességeinek, tehetségének megfelelő képzésben kell részesülnie anélkül, hogy ezt előítéletek, sztereotípiák, elfogult elvárások, vagy hátrányos megkülönböztetés befolyásolnák. Éppen ezért ez kell hogy legyen a magyar oktatáspolitika legfontosabb prioritása.” Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy a magyar közoktatási rendszerben szélsőséges esélyegyenlőtlenségek érvényesülnek, és az azt erősítő szegregációs gyakorlat a társadalmi viszonyokban gyökeredzik. A jelenségnek három fő oka emelhető ki: a mélyszegénység, a települési szegregáció és a térségi szegregáció. A probléma elmélyüléséhez sajnálatos módon a közoktatási rendszer is hozzájárult. A közoktatási rendszer eredménytelenségének négy fő tényezője emelhető ki: · A közoktatási szolgáltatások minőségének különbségei; · A szegregáció (iskolák közötti és iskolán belüli); · A pedagógusok fatalizmusa; · A magas státuszú szülők nyomásgyakorlása. Az oktatáspolitikai törekvések és intézkedések próbálnak ez ellen tenni. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2003. évi CXXV. törvény szellemében a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni.

7 AZ ESÉLYEGYENLőSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE A NAGYKANIZSAI BATTHYÁNY LAJOS GIMNÁZIUM éS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN
1. Helyzetelemzés (a 2009. okt. 1-jei adatok alapján) Intézményünkben 8 osztályos, 4 ill. 5 osztályos gimnáziumi oktatás, valamint érettségire épülő szakképzés történik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának saját fenntartású intézményeként működünk.
8 osztályos gimnáziumi tanulók száma: 247
4 ill. 5 osztályos gimnáziumi tanulók száma: 669
Sajátos nevelési igényű tanulók száma: 1
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: -
Érettségire épülő szakképzés esti tagozat: 20 Iskolánkból egyetlen tanuló sem adott be nyilatkozatot a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához! Az iskolánkban lévő sajátos nevelési igényűvé minősített (SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia…. – részképesség zavarokkal küzdő) tanulók száma 1, ez a szám a tanulói létszám 0,1%-a.
A sajátos nevelési igényű tanulónk tanulmányi átlageredménye: 3,67
Az iskolai átlag: 3,67
A sajátos nevelési igényű tanulónkat integráltan oktatjuk, megbecsült tagja osztályközösségének!

Továbbtanulás: A felsőoktatási felvételi mutatók alapján intézményünk a vegyes középiskolák között a 2. helyet szerezte meg, öt év adatai alapján. A jövőben is szeretnénk ezen előkelő helyet megtartani.

8 Kompetencia-mérések:


Az országos kompetencia-mérések azt mutatják, hogy tanulóink a 8. évfolyamon és a 10. évfolyamon is jóval az országos átlag felett teljesítenek szövegértésből és matematikából egyaránt! A 10. osztályos szakközépiskolásaink matematikából sajnálatos módon az országos átlag alatti pontszámot értek el, amely eredmény a 25%-os alulteljesítéstől még nagyon messze van.

2. A program célja A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitőzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - tanulói előmenetelben, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, 9 - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a partnerség-építésben és a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A gimnázium alapvető sajátossága a tehetséggondozás, a továbbtanulásra való maximális felkészítés. A hozzánk jelentkező tanulók felvételénél a szegregáció-mentességet nem tudjuk teljesíteni, mivel a tanulókat a tanulmányi eredményeik és az előzetes írásbelin nyújtott teljesítményük alapján vesszük fel.
3. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja iskolánk:
- Az intézmény minden dolgozója, tanulója, szülők és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
- Az intézmény dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához.
- Iskolánkban a hátránnyal élő tanulók semmilyen módon nem lehetnek megkülönböztetve társaiktól.
- Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekbe meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ennek felelőse az igazgató.
- Pályázati és fenntartói segítséggel az intézmény akadálymentesítését meg kell oldanunk. -
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esteleges panaszok 10 kivizsgálásáért felelősök az igazgatóhelyettesek valamint az ifjúságvédelmi felelős.
-  A nevelőtestület minden tagja tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó, toleráns légkört. Bővítse ezen irányú ismeretét. Ismerje a programban foglaltakat, közreműködjön annak megvalósításában. Probléma, esélyegyenlőség sérülése esetén jelezzen felettesének.
4. Akcióterv Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra reagál. Fontos az elért eredmények megtartása, folyamatos javításra törekvés. A helyi feladatok mellett az önkormányzati programban meghatározott célokat is előtérbe kell helyeznünk.
Rövid távú fejlesztési cél (1 év ): a hátránnyal élők kicsiny száma miatt jelenleg nincs alapvető tennivalónk.
Közép távú fejlesztési cél (3 év ) : az intézmény akadálymentesítése, hogy a mozgássérült gyermekek is tanulhassanak nálunk.
5. Megvalósítás Az Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az intézmény pedagógusainak szorosan együtt kell működniük. Az intézményvezető feladata, hogy a működést és pedagógiai munkát érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.

6. Monitoring és nyilvánosság Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A megvalósítás során felmerült problémákat megoldjuk, keressük a prevenció lehetőségét.  Az iskola az elért eredményeket az iskola honlapján nyilvánossá teszi. ő Az éves értékelést ismertetni kell az iskola fenntartójával.  Az esélyegyenlőségi programot az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk.
7. Konzultáció és visszacsatolás A program végrehajtása során érkezett észrevételeket megvizsgáljuk szükség esetén- a programot módosítjuk.

8. Szankcionálás Az esélyegyenlőségi program betartásáért az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős!A szándékos be nem tartása esetén a 2003.évi CXXV .törvény alapján kell eljárni. Nagykanizsa, 2009. október 01. Balogh László igazgató A nevelőtestület az intézmény Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját 2009. október 01-én elfogadta.

 


1765 - 2012 BLG ©